Történelemportál

Átírták a budavári zsidók történelmét

Elsősorban a Szent György téri ásatásoknak hála sokkal többet és mást tudunk már Buda középkori történelméről, mint korábban – írja a műemlékem.hu magazin.

budavári zsidók történelme

„Több évtized után frissítettük fel a kiállítást a Táncsics Mihály utcai zsidó imaházban, így most már a legfrissebb, a régész szakma számára már ismert, azonban a közvélemény előtt ismeretlen információkat tudjuk átadni a látogatóknak” – mondta el e műemlékem.hu-nak Végh András, a Budapesti Történeti Múzeum régésze, a kiállítás rendezője. Hozzátette: bár a tárlat a „kis zsinagógában” látható, nem itt, hanem a Szent György téren néhány éve folytatott feltárás eredményei voltak azok, amelyek felülírták a budavári zsidóság középkori és kora újkori történelmét.

„A közvéleményben ma is az a hamis kép él, hogy a zsidókat I. (Nagy) Lajos király üldözte el az országból, így Budáról is, majd amikor visszatértek, a mai Táncsics, akkori nevén a Zsidó utcában telepedtek le. Az igazság azonban ennél sokkal árnyaltabb” – mondta Végh András.

A zsidó közösség már jelen lehetett a város alapításakor is, sőt, talán anyagilag is hozzájárultak Buda építéséhez IV. Béla korában. Ez magyarázhatja azt, hogy védelmileg kiemelt helyen, a mai Szent György tér – Szent György utca táján létesítettek kolóniát. Az első zsinagógájuk maradványait sikerült feltárni a tér északi sarkában, az út alatt, egy közműjavítás alkalmával. „Későbbi ábrázolások is megerősítik, hogy a zsinagóga közvetlenül határos volt a mai Fehérvári kapuval, vagyis stratégiailag fontos helyen feküdt. Az imaházat ugyan vissza kellett temetni, így nem látható, azonban néhány lépésnyire tőle egy rituális fürdő is előkerült, amit sikerült bemutathatóvá tenni. A fellelt tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy ez volt az első budavári zsidó városrész” – jelentette ki a régész.

budavári zsidók történelmeUgyan a magyar királyság területén viszonylag háborítatlanul élhettek zsidók (Mátyás korában a bajor követ értetlenül és felháborodottan számolt be arról, hogy lóra ülhettek és kardot is viselhettek, ellentétben a németországi viszonyokkal, ahol sárga csillag viselésére kötelezték őket), az uralkodói érdekek meghatározták a sorsukat. Amikor Zsigmond király új palotát építtetett a várban – addig a mai Táncsics utca térségében volt a királyi hatalom centruma – a délebbi, Szent György térhez közeli részt választották ki, vagyis az udvar költözésével hirtelen megemelkedett a terület értéke. Ráadásul a fő megközelítési útvonal a Fehérvári kapu környéke lett, mellette a zsinagógával. Ezért menniük kellett, mégpedig a korábbi királyi centrum közelébe, amely a költözés miatt elértéktelenedett – vagyis a mai Táncsics utca térségébe.

36 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!