Történelemportál

A régészeket is meglepték a Mikó-vár titkai

Rejtett lőrések, ajtó- és ablaknyílások, többszáz éves falfestések és mintázatok, belső kút – többek között ezek azok a felfedezések, amelyek a csíkszeredai Mikó-vár felújításán dolgozó szakembereket is meglepték. Pedig nem felkészületlenül vágtak bele a kétéves munkálatba: korabeli leírásokat és tervrajzokat tanulmányoztak, mégis fel nem fedett titkokra bukkannak.

a csíkszeredai Mikó-vár

Darvas Beáta Hosszas lobbi és kitartó taktikázás előzte meg a csíkszeredai Mikó-vár felújítását. A város legreprezentatívabb épületének helyreállítására vonatkozó első lépéseket már 2006-ban megtette a Csíki Székely Múzeum, amikor felújításra vonatkozó kérelmét benyújtotta a minisztériumhoz. Ugyan a helyreállítási terv 2006–2008 között elkészült, 2009-ben mégsem került fel az országos műemlék-helyreállítási listára, csak egy évre rá, amikor Kelemen Hunor a kulturális tárca élére kerülve prioritásként kezelte az ügyet. „ Az épület leromlott állaga ismert volt előttünk már korábban is. Tisztában voltunk azzal, hogy elavult állapotában nem alkalmas azokra a célkitűzésekre, amelyekre szántuk” – ismertette az előzményeket Antal Attila. Csíkszereda alpolgármestere szerint amikor ez a téma 2005–2006-ban felmerült, a legnagyobb gondot nem is az anyagi forrás hiánya jelentette, hanem az, hogy A-kategóriájú – azaz különleges nemzeti értékű – műemlék épületről van szó. „A helyreállítási terv csak 2008-ra készült el, hiszen időközben megváltoztak a jogi keretek is. A beruházásokra vonatkozó törvény is módosult, amely a terv dokumentációjának tartalmi kritériumait fogalmazta meg” – fejtette ki Antal Attila. Ütemterv szerint haladó munkálatok „A felújítást egy tíz-tizenkét főből álló operatív testület irányítja, amely heti rendszerességgel összeül és megbeszéli a szükséges lépéseket. A gyűléseken részt vesz a tulajdonos Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának képviselője, a polgármester, illetve az alpolgármester, az épület kezelője, adminisztrátora, a múzeum építésze, a tervező, a kivitelező és az építkezést felügyelő szakmai szerv képviselője” – magyarázza Gyarmati Zsolt, miközben végighordoz a vár körüli építőtelepen.

A munkálatok az ütemterv szerint haladnak, teszi hozzá a múzeum igazgatója, és mint meséli, a falkutatás során olyan építkezéstörténeti információk is felbukkantak, amelyekre az épület eddigi leírásai, illetve tervrajzai alapján ugyan számítottak a régészek, de folyamatosan adódnak meglepetések.

A feltárások teljes ismeretében majd azt a szakmai döntést kell meghoznia ennek a bizottságnak, mely korabeli állapotára állítja vissza a várat, valamint arról is, hogy a feltárásokból mit mutatnak meg. „Még nyitott kérdés például, hogy a vár eredeti állapotát rekonstruáljuk-e, vagy csak ablakokat nyitunk, foltokban villantva föl, amiket feltártunk. Vagy hogy visszaállítjuk-e a lőréseket vagy sem? Az ilyen jellegű döntéseknek többek között esztétikai, állagmegőrzési, anyagi szempontjai lesznek” – tudtuk meg a múzeum vezetőjétől, aki hozzátette, izgalmas felfedezésekre, például feliratok előbukkanására várnak.

Fentről haladnak lefelé

„Megvolt a cserepek, illetve a cserepeket tartó lécek cseréje, behelyettesítettük a rossz gerendákat is a fedélszékben. Időközben zajlik a kémények javítása. Ez fejeződik be a héten. Soron következik a csatornázás, a bádogrészek, bádogborítások cserélése” – taglalta az elvégzett munkálatok első szakaszának menetét Gyarmati Zsolt.

A helyreállítás kivitelezése 3000 m2 felületre vonatkozik, és olyan komplex munkálatokat foglal magában, mint a szerkezet megerősítése, a tetőszerkezet javítása, külső és belső vakolatjavítás, festés, a nyílászárók és padlózat felújítása, illetve cseréje, valamint a belső fűtés- és villamossági rendszer modernizálása. A munkálatok összértéke a szerződés alapján 7,19 millió lej. A kivitelező a közbeszerzési eljárást elnyerő Tectum Company Kft., melynek már jelentős tapasztalata van a műemlék épületek felújítása terén: jelenleg is a római katolikus gimnázium restaurálását végző konzorcium tagja. A korszerűsítési munkálatok első szakaszára a kulturális tárca 2 millió lejt irányzott elő.

A felújítás miatt egyébként a Hargita Megyei Kájoni János Könyvtár három részlege – a gyermekirodalmi a dokumentációs, valamint a történelmi-művészeti – ideiglenesen a Városháza északi szárnyának földszintjére költözik. Mint Gyarmati elmondta, a felújítás során igyekeznek elkerülni azt, hogy a múzeum zárva tartson, és megkísérlik úgy szakaszolni a munkálatokat, hogy azok a lehető legkevésbé zavarják az intézmény működését.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!