Történelemportál

18-adszorra is felavatták a csúrogi emlékkeresztet

Rovatok: Emlékezet

A Sajkás-vidéki Csúrog egykori dögtemetőjében, 1944 őszén ártatlanul kivégzett több száz magyar tömegsírjánál tizennyolcadik alkalommal tartottak keresztavatást. Eddig ugyanis ismeretlen tettesek egy év kivételével rendre minden évben kidöntötték a kereszteket és összetörték a márvány emléktáblát is.

Az akácfából ácsolt új nagykeresztnél tartott megemlékezésen a hozzátartozókon kívül jelen voltak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek, valamint a magyar kormány, az országgyűlés, továbbá a szabadkai magyar főkonzulátus és a Délvidéki Mártírium 1944-1945 Alapítvány képviselői. Alkalmi beszédében Répás Zsuzsanna helyettes nemzetpolitikai államtitkár világossá tette, hogy a csúrogi magyar áldozatok az egységes magyar nemzet áldozatai.

Fotó: magyarszo.com

Fotó: magyarszo.com

A megemlékezés után a politikus elmondta:

– Örök emberi feladat és kötelesség, hogy a halottakat el kell temetni, és meg kell adni nekik a végtisztességet. Sajnos még mindig sokan vannak olyanok, akiknek ez máig nem adatott meg 1944-45 óta. Nekünk az a feladatunk, hogy feltárjuk, mi történt ebben az időszakban és igazságot adjunk, így utólag is, az áldozatoknak és az utánuk maradt hozzátartozóknak, akik sokszor máig keresik az elvesztetteknek a nyughelyét.

Répás Zsuzsanna reményét fejezte ki, hogy a magyar és a szerb kormány által létrehozott történelmi tényfeltáró bizottság munkája nyomán pontos képet kapunk az áldozatok számáról, a tömegsírokról, és hogy a magyarság a jövőben majd nem derékig érő fűben egy szeméttelepen emlékezhet saját áldozataira:

– Elindult egy olyan folyamat a magyar kormány és a szerb kormány között, hogy a történészbizottság munkája nyomán föltárhatjuk az eseményeket. Így eljuthatunk odáig, hogy méltó megemlékezést tudunk adni az áldozatoknak. És én hiszem, hogy ha ez megtörténik, az lehet majd a megnyugvás a leszármazottaknak és akkor fogunk tudni túllépni a történelemnek ezen a szomorú szakaszán. A megbocsátásnak azonban előfeltétele a bocsánatkérés. Csak a beismerés és a bocsánatkérés után következhet az a végső megnyugvás, amely a közös megbékéléshez vezethet.

Ékes Ilona, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának a tagja a Vajdaság Mának nyilatkozva szomorúan állapította meg, hogy az ősz óta, amikor itt járt a csúrogi tömegsírnál, nem változott semmit a helyzet, és ismét megcsonkították a kereszteket. De bízik benne, hogy a tárgyalások eredményeként végül majd egy olyan tartós emlékkeresztet tudnak felállítani ezen a helyszínen, amely az idők végezetéig a helyén fog maradni.

Matuska Márton publicista, az 1944-45-ös magyarirtás kutatója Dupp Bálintnak, a német származású néhai csúrogi plébánosnak a vértanúságáról beszélt, aki megtehette volna, hogy menekül, de a halálba is követte nyáját.

Az új nagykeresztet is, akárcsak az előző tizenhetet a Csúrogról elűzött, ma Bácsföldváron élő Légvári Sándor ácsolta, akinek édesapját is itt temették el. Teleki Júlia, a csúrogi történések kutatója, akit karon ülő gyermekként nyilvánítottak háborús bűnössé, érdeklődésünkre az áldozatok számáról azt mondta, hogy eddig több mint hatszáz kivégzett nevét sikerült összegyűjteni, a lista azonban korántsem tekinthető véglegesnek.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!