Történelemportál

Itt élték volna túl az atomháborút

Rovatok: Tallózó

Hamarosan remélhetőleg múzeumként lesz látogatható a csepeli Csillagtelepen található vezetési pont, vagyis föld alatti bunker, amely teljes berendezésével maradt fenn – írja a műemlékem.hu magazin.

csepeli atombunker

„A vezetési pontot a hatvanas évek legelején építhették, egy időben a középiskolával, ami alatt található. Pontos adatok az építés idejével kapcsolatban természetesen nem maradtak fenn, ami nem is csoda, hiszen elvileg egy titkos objektum volt, ami azt a célt szolgálta volna, hogy egy atomháború esetén a kerület vezetői innen koordinálják a tennivalókat” – mondta el a műemlékem.hu-nak Loós Zoltán, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság XXI. kerületi kirendeltség-vezetője. Az alezredes hozzátette: a létesítmény csupán néhány ember (a kerület legfontosabb irányítói) számára szolgált volna ideiglenes menedékül, a helyi lakosság a környező épületek – nukleáris támadás esetén nyilván szinte semmilyen védelmet nem nyújtó – pincéibe húzódhatott volna.

Ma már talán kissé abszurdnak tűnhetnek a vezetési pontok, azonban az ötvenes években, de még a hatvanas évek elején is természetesnek és elkerülhetetlennek vélte a politika, hogy óhatatlanul sor kerül az összecsapásra a két világhatalom között. Az összecsapásnak pedig része lesz az atomfegyverek bevetése – amelynek a veszélyét azonban a korabeli szakértők meglehetősen alulértékelték.

„Egy ötvenes évekbeli prognózis, az Atomháború első száz órája című kötet szerint az elkerülhetetlen háború Nyugat-Berlin kapcsán robban majd ki, s az első néhány órában hagyományos fegyverekkel vívják. Ezután kerül sor az atomcsapásokra, s a nukleáris arzenált a lengyel szerző szerint természetesen az amerikaiak vetik be először. Miután elfogytak az atombombák, a háborút hagyományos fegyverekkel vívták volna tovább. Az előrejelzés szinte alig számolt az utólagos nukleáris sugárzás pusztító erejével, így úgy gondolták, hogy az atomháború csupán néhány óráig, esetleg napig tart majd, s utána lehet folytatni a harcot a végső győzelemig” – mondta Loós Zoltán. „Persze a legszűkebb elit tisztában volt a nukleáris energia és sugárzás pusztító erejével, azonban nyilván nem lehetett százmillióknak azt mondani, hogy kevés esélyük van a túlélésre.”

csepeli atombunker

Az ötvenes évekbeli – akkor természetesen szigorúan titkos – tervek szerint Budapesten a Baross tér környékén robbant volna fel az amerikaiak atombombája. A detonáció szinte teljesen megsemmisítette volna a belváros jó részét. Közvetlen károkat szenvedett volna a Csepel-sziget északi sarkában lévő gyár is – a kerületi vezetési pontot ezért nem itt, hanem a védettebb Csillag-telepen építették meg, amelyet az uralkodó széliránnyal számolva elkerült volna a nukleáris felhő is. Így elméleti esély volt arra, hogy az első néhány napot át lehetett volna vészelni a lezárt vezetési ponton, azonban kérdés, hogy kiket lehetett volna innen irányítani és a hosszú távú túlélés esélyei sem lettek volna túl rózsásak a nyilán sugárfertőzött környezetben.

„Ha elvonatkoztatunk a korszakkal kapcsolatos ellenérzésektől, el kell ismerni, hogy igazi mérnöki logikával tervezték a csepeli vezetési pontot is” – tette hozzá az alezredes. „Vastag beton falai vannak, kívülről föld védi, ám sajnos szigetelés nélkül, ezért karbantartás, szellőztetés hiányában tönkre is mentek néhány kivétellel. Azonban légmentesen lezárható, saját levegőkeringetési rendszere és áramhálózata van. Szükség esetén a csatornahálózatról is le lehet kapcsolni. Van vészkijárata, ha a bombázási romok miatt eltömődne törmelékkel a rendes bejárat. A vészkijáratnál még arra is ügyeltek, hogy az esetleges detonációk lökéshullámait egy tágulási terembe vezessék, s így a vezetési pont ne kapjon közvetlen terhelést.”

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!