Történelemportál

Püski Sándor ma azt üzenné, vegyük vissza Magyarországot!

Konferencián emlékeztek a száz esztendővel ezelőtt született Püski Sándorra és életművére. A Testnevelési Egyetem aulájában megtartott rendezvényen a neves könyvkiadó és gondolkodó kortársai osztották meg emlékeiket a hallgatósággal, illetve fiatal, és nevesebb történészek elemezték szellemi és erkölcsi örökségét.

Megnyitójában Püski István kiemelte: az édesapja által 1939-ben alapított Magyar Élet a legrégebben működő hazai kiadó, amely az elmúlt hét évtizedben jóval többé vált, mint egy üzleti vállalkozás. A Püski kiadó egy szellemiség és egy erkölcsiség, a magyar népi-nemzeti gondolat őrzője, és a jövőben is az kíván maradni – bármennyire is nehéz manapság a betűből megélni.

Püski Sándor (1911. február 4. – 2009. augusztus 2.)

Püski Sándor (1911. február 4. – 2009. augusztus 2.)

A konferencián szintén felszólaló Salamon Konrád történész a „népi mozgalom” és a „harmadik út” időszerűségéről tartott előadást. Az MTA doktora szükségszerűnek látja , hogy a „különböző bal- és jobboldali féligazságokat általános érvényűvé emelő XX. században” született meg és bukkant fel újra meg újra a „harmadik út” gondolata. Salamon Konrád szerint az irányzat legfőbb jellemzője az volt – és az ma is –, hogy egyszerre képviseli a baloldaltól eredeztetett emberi és polgári szabadságjogokat, valamint a szociális igazságosság gondolatát, illetve a jobboldali értékként emelgetett nemzeti identitás és hagyományok iránti tiszteletet, továbbá az agresszív változásokat elutasító szerves fejlődését eszményét. Salamon szerint a nemzeti gondolat és a parasztság sorskérdései iránt érzéketlen, „megcsömörlött polgári elemek” vezette szociáldemokrácia, illetve a reformkonzervatívvá válni képtelen, megmerevedett jobboldali kormányerők egyaránt képtelennek bizonyultak a népi gondolat befogadására.

A tanácskozáson felszólalt a nép-nemzeti körökhöz való közeledése miatt 1982-ben lemondatott kulturális miniszter, Pozsgay Imre is. Az egykori politikus felelevenítette első találkozását Püski Sándorral 1982-ben az Egyesült Államokban, amelyet „üdvössége felé vezető útja egyik nagy állomásaként jellemzett. Az alkotmányozással kapcsolatban hozzáfűzte, hogy amennyiben Püski Sándor „köztünk lenne, azt kívánná, parancsolná: szerezzük vissza Magyarországot!”

Somodi István, a Szárszó Baráti Kör elnöke, a legendás 1943-as találkozó ma is köztünk levő tanúja felszólalásában kiemelte: a közel hét évtizeddel ezelőtti történelmi jelentőségű tanácskozás nemcsak a múlt egy fontos, meghatározó, máig ható mozzanata, de egyben napjainkban is használható modell is. Szavai szerint a szárszói találkozó példát mutatott a különböző társadalmi rétegek nemzeti felelősségérzetből fakadó összefogására.

Balogh Gábor előadásában felvázolta a népi mozgalom gyökereit, amelyek szerinte az első világháború, a vörös- illetve az arra reakcióként jelentkező fehérterror, valamint a trianoni diktátum okozta sokkhatásban keresendők. Az irányzat fő célja egy új, szellemében magyar, ugyanakkor szociálisan is elkötelezett értelmiség megalkotása volt. Az előadó szerint ezzel azóta is adósak maradtunk, ezért a harmadik utas mozgalom üzenete ma is aktuális, hiszen „alkothatunk bármilyen új alkotmányt vagy hatalmi struktúrát, saját értékeit és érdekeit felismerni képes társadalom és nép nélkül az nem lehet életképes.”

Kiss Gy. Csaba szerint a kelet-közép-európai kis és közepes lélekszámú nemzetek alkotta „harmadik Európa” sorsa legalább annyira tragikus, mint a magyarságé. A Közép-Európa-kutató rámutatott: ha megkérdezzük a környező népeket, hogyan látják saját történelmüket, meglepődünk, mennyire hasonló módon, mint mi a sajátunkat – drámai fordulatok, küzdelmek és veszteségek sorozataként. Az is megdöbbentő, mennyire megegyezőek a nyugaton élő sztereotípiák és tévképzetek ezekről a népekről. Az elmúlt évszázad ugyan szembefordított minket szomszédainkkal, ám a közös múltunk, és jövőnk közös sorskérdései összefogásra ítélnek bennünket – összegzett Kiss Gy. Csaba.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!