Történelemportál

Nem történt csoda Szent László sírjánál

Rovatok: Műemlék

Bár valóban ismét rábukkantak olyan kövekre, amelyek Nagyvárad középkori székesegyházához tartoztak, túlzás azt állítani, hogy előkerült a legendás épület. Hiszen tulajdonképpen nem is veszett el – írja a műemlékem.hu magazin.

Nagyvárad

„Az 1880-as évek óta, amikor ha amatőr szinten is, de folyt némi régészeti feltárás a jelenlegi várudvaron és több helyütt 2-3 méter mélyre leásva azonosították az egykori székesegyház falait, tudjuk hol helyezkedett el a középkori épület” – mondta el a műemlékem.hu-nak Emődi Tamás, nagyváradi építész-művészettörténész. Hozzátette: így régóta tudjuk, hogy a visszabontott székesegyház nyugati alapjai benyúlnak a Bethlen Gábor parancsára 1619-től épített palotaszárny alá. „Nem meglepő, hogy a pincében folytatott feltáráson előkerült négy ablakosztó faragott kő, amely az egykori székesegyházhoz tartozott, ám erőteljes túlzás az épület csodálatos előkerüléséről beszélni. Sok köve meglett már a székesegyháznak, köztük értékes faragványok is. A mostani leletek legfeljebb azt bizonyítják, hogy jók voltak a korábbi számítások a székesegyház kiterjedésével kapcsolatban.”

Mint arról a műemlékem.hu magazinja már beszámolt, a nagyváradi székesegyházat I. (Szent) László király alapította. Mivel azonban a halálakor még nem volt kész, az uralkodót először a Balaton déli partjától nem messze, a somogyvári Szent Egyed-bazilikában temették el. A nagyváradi székesegyház elkészülte után szállították át oda földi maradványait, s az új sírnál több csodás gyógyulásra is sor került, így a királyi nyughely rövidesen jelentős zarándokhely lett (a gyógyulásokban nyilván szerepet játszott, hogy megkezdődött László szenté avatásának előkészítése).

Nagyvárad

1192-ben Lászlót szentté avatták, s felnyitották, majd átépítették a sírját, az uralkodó fejét pedig a sír fölött ereklyetartóban helyezték el. 1241-ben a tatárok feldúlták a várost és a székesegyházat, 1406-ban pedig ismét leégett az épület. Luxemburgi Zsigmond (aki Szent László mellett a legjelentősebb uralkodó, akit Nagyváradon temettek el) ismét felújíttatta az épületet, valamint a fejereklye-tartót, a hermát is, amely később meglehetősen kalandos úton jutott mai helyére, a győri székesegyházba.

A 16. században a törökök többször is komoly károkat okoztak a mindinkább romossá váló székesegyházban, az igazi pusztulása azonban valószínűleg Varkoch Tamás – egyébként sikeres – ostromakor történt 1556-ban. A ma látható várszerkezetet az 1570-es évektől kezdték kiépíteni (elsőként a reneszánsz külső vár bástya-és falrendszerét), a belső ötszög kialakítására Bethlen korától került sor. A székesegyház útban lévő falait visszabontották, köveinek egy részét a megújuló várba építették be.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!