Az Ika és a Csernáton pataka találkozása fölött húzódik a Várbérc-hegy, melyen az Ika-vári csonka torony, Háromszék egyik legépebben fennmaradt XIII—XIV. századi műemléke található. A Várbércet hajdanában kétszáz méter hosszú, tíz méter széles, orsó alakú várfal koronázta.

Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere a Háromszék érdeklődésére arról számolt be, hogy tavaly már elkészült a torony restaurálási terve, ásatásokat is végeztek, és minden szükséges engedélyt beszereztek. A torony felújítási tervét Fekete Márta sepsiszentgyörgyi építész készítette el. A község idei költségvetéséből százezer lejt különítenek el, s amint az idő megengedi, egy darabig visszabontják a falakat, és a boltív magasságáig újraépítik. A szükséges követ már a helyszínre szállították.

Ika vára

Az Ika patakának Csernáton patakával való egybeszakadásánál a két patak közé egy 80–100 láb magas Várbércz éle nevű hegyfok szökell elő; ennek keskeny tetőlapján van Ika vára, vagy más néven a csernátoni csonka torony. E várról semmi történeti adatunk nincsen; a csíki krónika homályos adataiból legfellebb annyit tudunk, hogy Ika Dombon fia az Upolet neméből a kisebb rabonbánok egyike volt, s Uopulet (Apold) rabonbánnal harczban élt. A hagyomány azt mondja, hogy Ika Póka király vezére volt, ki a Bálványos várából elüzetvén ide vonult, s itt épitett magának várat, de egy véres csatában a mostani Ikafalva helyén megöletett. E szerint az Ikafalvát alapitó hős, kinek véréből Furus forrása fakadt fel, Ika lett volna. […] Ika várából most csak egy zömtorony (donjon) áll még fenn, de ennek sajátságos és minden eddig ismert épitészeti styltől eltérő modora megérdemli a figyelmes észlelést, annál is inkább, mivel én abban az ős székely várépitészetnek hiszem egy fennmaradt, egyedüli ép példányát tisztelhetni.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (1868)