Történelemportál

“A magyar katonák nem nyilas-fasiszta banditák voltak”

Való igaz, a németek oldalán harcoltunk, ám hogyan is lehettünk volna fasiszták, amikor azt sem tudtuk, mi az? – teszi fel a kérdést Sujánszky Jenő, aki tizenöt esztendősen vett részt az 1944–45-ös budapesti ostromban. A Somogyi Hírlap interjúja.

– Budapest ostromát második Sztálingrádként is emlegették. Fantasztikus volt a harci értéke a német katonáknak, az oroszok se nagyon maradtak el tőlük, különösen a tengerészgyalogosok, azok nagyon vadak voltak. A magyar gyaloghadosztály amolyan dekkolós, kivárós volt. A nyilasok német segítséggel átvették a hatalmat és kényszerítették a magyarokat a továbbharcolásra – ez egy divatos elmélet, csakhogy nem igaz. Horthy fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, de a hadsereg nem volt hajlandó engedelmeskedni a parancsnak. A sajtó azt írta október 14-én a románokról: aljas árulás. Másnap, 15-én meg már nekünk is le kellett volna tenni a fegyvert. Az idealista magyar lelkületnek azonban ez nem felelt meg. Nem véletlen, hogy a szovjetek hét csatlósa közül épp a magyarok szegültek ellen, s fordultak szembe a szovjet katonákkal is 1956-ban.

Sujánszky Jenő szerint a történészek a mai napig nem mernek szembenézni az igazsággal. – Amikor Horthy letette a fegyvert, az első vonalban 24 magyar és 16 német hadosztály állt szemben 109 szovjettel. Ha a magyar hadosztályok megnyitják a réseket, a 16 német hadosztályt „elsöpörte” volna az orosz. Sztálin vágya az volt: a német hadsereg üldözésének ürügyén egyre mélyebbre és mélyebbre jutni előre nyugat felé, majd bolsevizálni Nyugat-Európát. Sztálin tehát egész Európát kézre akarta keríteni. Ha a magyarok akkor átállnak, az oroszt semmi sem állítja meg, és Bécs nem 1945 áprilisában esik el, hanem már 1944 októberében. Érdemes felidézni Churchill híres fultoni beszédét, amely egy évvel a háború befejezése után hangzott el: vasfüggöny gördült le Európára, tévedtünk, rossz disznót öltünk le…

– Amikor elhangzott Horthy rádióbeszéde (1944. október 15.), a nyilasok még nyugatra akartak menekülni a németekkel az oroszok elől. A németek azonban látták, hogy a front nem mozdul, csak dálnoki Miklós Béla vezérkari főnök állt át egymaga, csapat nélkül. Politikailag légüres tér keletkezett, a kiugrás miatt Horthy már nem maradhatott államfő, a németek utasítására át kellett adja Szálasinak a hatalmat. Október 15-én este így tudták átvenni a hatalmat a nyilasok. Hogy mennyire nem tervezték előre a hatalomátvételt: Beregfy Károly vezérezredes lett a honvédelmi miniszterük, aki 15-én este Siófokon nyaralva a rádióból tudta meg, hogy azonnal Pestre kell mennie. Franciaországban én ezt már régóta elmondhatom, nálunk a történészek még nem merik. Semmi közünk nem volt a nyilasokhoz nekünk, akik a katlancsatában harcoltunk. Harcoltunk a szovjet ellen és közben zsidókat is bújtattunk.

A Le Figaro azt írta Sujánszky Jenő egy párizsi előadása után: tévesen ítélték meg a magyarokat, Hitler utolsó csatlósának tartották őket, holott nem Hitlerért és a nácizmusért harcoltak, hanem azért, hogy lelassítsák a Vörös Hadsereg előrenyomulását, hogy az oroszok ne tudjanak behatolni Nyugat-Európába.

– Egy ilyen mondat ma leírható Magyarországon? – teszi fel a kérdést. – Franciaországban a második világháború hat kötetes történetében azt írták a budapesti katlancsatáról: hősiesen harcoltak a magyar egyetemi csapatok a szovjetek ellen. És nem pedig náci, nyilas csapatként emlegetnek bennünket, mint sokan még ma is odahaza. Máig nem lehetett elérni, hogy a budapesti ostromban résztvevőket ne nyilas banditaként mutassák be, súlyosan elferdítve a valóságot. Miért? Mert még mindig nem tudjuk otthon ideológiamentesen szemlélni a világos, tiszta katonai tényeket.

Sujánszky Jenő gyermekkorát Siófokon töltötte, ahol az elemi iskola négy osztályát is végezte. Édesapjának gyógyszertára volt Balatonkilitiben, később Balatonújhelyen (ma Siófok részei). 1939-től Sujánszky Jenő a kőszegi Hunyadi Mátyás Középiskolai Nevelőintézetben tanult, 1943 őszén a nagyváradi Gábor Áron Tüzér-hadapródiskolába iratkozott, ott végezte a középiskola ötödik évét. 1944 decemberében, 15 évesen önként jelentkezett a frontra, végigharcolta a budapesti katlancsatát. A kitörés napján, február 11-én szovjet fogságba esett, ahonnan megszökött. A középiskolát a budapesti Fáy András Gimnáziumban fejezte be, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerész karán tanult, de tanulmányait 1947-ben meg kellett szakítania, mert édesapja foglalkozása miatt “osztályidegennek” bélyegezték. A Mezartin ellenállási csoport vezetőjeként börtönbe került, 1956 novemberében az akasztófa elől szökött át a határon. Azóta Párizsban él, ahol alapítója volt a Magyar Szabadságharcos Szövetségnek; október 23-án minden évben koszorúznak a Diadalívnél.

5 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!