Glatz Ferenc kínos újszegedi szereplése
A hallgatóságát megvárakoztató Glatz Ferenc beszéde befejeztével udvariatlanul elhagyta a konferenciát, így nem hallhatta, hogy többen nemtetszésüket fejezték ki a felszólalásával kapcsolatban.
Glatz Ferenc
Glatz Ferenc: megbékélést kell hirdetni
Meglehetősen kínosra sikeredett Glatz Ferenc volt akadémiai elnök előadása egy újszegedi konferencián. A Délvidéki Mártírium 1944–45 Alapítvány kezdeményezésére január 23-án, az atrocitások 66. évfordulójának alkalmából megtartott rendezvény közönségét eléggé megvárakoztatta Glatz, majd arról kezdett beszélni a délvidéki szerb magyarirtások kapcsán, hogy mielőbb nemzetek közti megbékélést kell hirdetni. A konferencián egyébként az előadók az új levéltári kutatások – a megnyílt Újvidéki Levéltár és a belgrádi OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda, vagyis „Népvédelmi” Osztály) levéltárának dokumentumai – alapján tartották meg előadásaikat. A résztvevők azonban hiába várták, hogy Glatz Ferenc Európa helyzetét és a megbocsátás szükségességét kimerítően taglaló felszólalása után rátérjen a délvidéki atrocitásokra, az általa vezetett szerb–magyar történész vegyesbizottság munkájára, a dokumentálás felgyorsítására – ezekről nem esett szó.
Hallgatóság: majd ha a szerbek bocsánatot kértek
Beszéde végén Glatz Ferenc udvariatlan módon elhagyta a konferenciát, így már nem hallhatta, hogy többen is hangot adtak nemtetszésüknek a felszólalásával kapcsolatban. Az egyik résztvevő úgy reagált, elfogadhatatlan a volt akadémiai elnök felvetése. Mint fogalmazott: először talán a szerb kormánynak kellene bocsánatot kérnie és egyáltalán elismernie a történteket, megbékélésről csak ezek után lehet szó. Hangsúlyozta, a szerbek részéről e téren nem történt előrelépés, így érthetetlen a megbocsátás emlegetése a sérelmet szenvedett magyarok részéről. Felhívták a figyelmet arra, hogy számos tömegsír felett ma szeméttelep van, de a szerbek az elhunytak emléktábláit is rendszeresen megrongálják. Kifogásolták, hogy noha a jelenleg ismert 60 tömegsír mielőbbi feltárása lenne az elsőrendű cél, azt a Glatz Ferenc vezette bizottság programja csak a 8. pontban említi, holott tulajdonképp ezért hozták létre a kutatócsoportot.
Nem készült valami átirat? Vagy nem vette fel valaki diktafonra az elmondottakat?
Akár így nézzük, akár úgy - szerintem már csak a biológia fogja tudni kimozdítani ezeket az 50-es évekből itt ragadt őskövületeket, kérdés, hogy mi jön utánnuk.
www.tti.hu
"Glatz Ferenc (elnök), Hajdu Tibor, Izsák Lajos, Niederhauser Emil (ő tavaly elhunyt), Ormos Mária, Orosz István, Pók Attila, Somogyi Éva, Szász Zoltán, Vida István"
nos, aki némileg ismeri belülről az akadémiát megmondhatja, ennél vörösebb, kommunistább csapatot maga a nagy Rákosi sem tudott volna összeverbuválni.....BOTRÁNY!
Tökéletesen látod.
szerintem a Magyarország története (Nagy György, m1) sorozata nagyon jó, és hiszem, hogy sokkal többet érünk az ilyen műsorokkal, mint azokkal, akik jobbra vagy balra gyártják és tartják fenn a legendákat.
nem bírom azokat, akik március 15-én csak annyit bírnak mondani, hogy Petőfi nem is állhatott ott a Nemzeti Múzeum lépcsőjén és nagyon szánalmas az, ha valaki leszólja a Székely Himnuszt stb. de ha a gyermekem kérdezni fogja, akkor elmondom Neki, hogy miben szép hinni, és mi lehet a valóság, és akkor sokkal józanabb magyar lesz, akit nem tudnak se erre, se arra szellemi karámba terelni.
tisztelettel,
kz
Miért bántjátok ezt a nagyon, nagyon, nagyon rendes bácsit?
Petőfi meg tényleg nem szavalhatta el a 12 pontot vagy a Nemzeti Dalt a
Múzeum lépcsőjén.
De a tót Jankókkal, szerb csetnikekkel, zs... nem kell sem megbékélni sem barátkozni. Ledöntik a sírokat, bebörtönzik a temelini fiúkat, mi meg aszisztálunk a csatlakozásukhaz.
Üdv mindenkinek!
F.Péter
Érezhető az elterjedtebb történelmi folyóiratok cikkeiben is ez a marxista jellegű szemléletmód. Főleg csak olyan forrásokat említenek, amik csakis ezt a jellegű véleményüket támasztják alá. Még mindig ők publikálnak az elterjedtebb folyóiratokba (pl. a Rubiconba Ormos Mária, akit ha jól tudom az MSZP egyik alapítójaként is tisztelhetünk). És ezek kapják a kulturális minisztériumtól és a rendszertől a legtöbb támogatást is. Míg más szemléletmódú (pl. a Nagy Magyarország) nem kapnak támogatásokat. Értelmesen gondolkodva rájöhetünk, hogy ez tudatos dolog.
Igen, sajnos nagyon úgy tűnik, hogy itt csak a biológia segíthet.