Alakuló ülését tartotta a szerb-magyar történészbizottság magyar tagozata. A munka célja az 1944-ben és 45-ben Délvidéken kivégzett magyar áldozatok sírjainak feltárása, és a máig vitatott kérdés tisztázása, hány áldozata volt a mészárlásnak.
Mégis maradtak levéltári adatok a kivégzettekről névvel, dátummal, amely lelet sokban segítheti a történész bizottság munkáját – mondta Mező Zsuzsa, a vajdasági levéltár levéltárosa, a bizottság tiszteletbeli tagja. „Eddig azt hittük, hogy ezek a kivégzések spontánul történtek. De előre el volt tervezve, hogy hogyan, hol, mikor. Például 1945. februárjában volt egy körrendelet, hogy minden helységből el kellett küldeni Újvidékre a kivégzettek névsorát. És most ezek a névsorok kerülnek elő.”
Mint az iratokból kiderült, hétéves gyermeket is kivégeztek, ahogy a neve mellé írták: „a razziában való részvétel miatt”. Mező Zsuzsa abban bízik, hogy a levéltári, helytörténeti anyagok felkutatásával egy 80-90 százalékos névsort kapnak majd.
Glatz Ferenc, a szerb-magyar történész bizottság magyar tagozatának vezetője hozzátette: komoly szakmai viták folynak arról: ötezer vagy negyvenezer áldozata volt-e a vérengzéseknek. „Már a szerb kollégákkal is megkezdődött a vita. Azt mondjuk, rendben van, hogy ideadjátok a listákat, és a listán ennyi és ennyi név van, de mi van akkor, ha több a csontváz, mint a listákon a név? Ezért lenne nagy szerepük a sírfeltárásoknak. Magyar részről is akad a népirtás mértékét alapjaiban kétségbe vonó álláspont. A. Sajti Enikő – a legtöbb szerb becslést is “alullicitálva” – mindössze 4600 főre teszi a meggyilkolt magyarok számát.
A bizottság délvidéki származású tagja, Forró Lajos történész maga is érintett családja révén a tragédiában. Szerinte pontos adatokat nem lehet majd mondani, csak megközelítőeket, ha összevetik a kutatás minden területét, és a munka évekig eltarthat. „Most nyílnak a szerbiai levéltárak, most kezdődhetett ott a kutatás. Már látható eredmények vannak. Jómagam is kutattam, az én kutatási területemen is jó néhány újabb név fölmerült, akit sajnos áldozatként könyvelünk el.”