Történelemportál

A háború pusztította el a szabadkőművesek titkait

A második világháború idején a dégi kastélyban pusztító tűz semmisítette meg a legnagyobb részét annak a levéltárnak, amely a magyar szabadkőművesség dokumentumait tartalmazta – írja a műemlékem.hu magazin.

szabadkőművesek

„A szabadkőművesség átszövi a magyar nemesség történetét, s ennek leginkább látható, szinte jelképszerű alkotása a dégi kastély, azonban nem szabad elfeledkeznünk a 18. századi előzményekről sem” – mondta el a műemlékem.hu-nak Varga Kálmán, a dégi kastélyt is kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Hozzátette: így eshetett meg, hogy egy korabeli ismeretlen alkotó egy festményen ábrázolta Mozartot Esterházy „Fényes” Miklóssal egy szabadkőműves szertartás figurájaként.

Mindenki, aki számít

A szabadkőműves mozgalom Angliában a 17. századtól kezdett elterjedni, a négy londoni páholy 1717-ben alapította meg az Angliai Nagypáholyt. A Francia Nagyorienst 1728-ban hozták létre Párizsban. A sokszínű, a felvilágosodás eszmeiségével összefonódó, progresszív mozgalom gyorsan terjedt Európában: a korabeli Magyarország területén az első páholyt Brassóban alapították 1749-ben. Bár a Felvidéken és Pest-Budán is alakult szabadkőműves társaság, az úgynevezett Draskovich páholy (amely egyúttal egy „magyar rendszerű” szabadkőművességet is jelentett), a „titkos” magyar társaságok központja a 18. században Bécs volt. A korabeli Habsburgok ugyanis jó viszonyt ápoltak a szabadkőművesekkel, annyira, hogy Mária Terézia férje, I. (Lotaringiai) Ferenc még trónörökösként, 1731-ben Hágában csatlakozott hozzájuk, sőt, 1742-ben az ő közreműködésével alakult meg „A három kánonhoz” elnevezésű első bécsi páholy. Mária Terézia eltűrte a szabadkőműveseket, így magyar Testőrségében nyíltan tevékenykedtek a szabadkőművesek: Barcsay Ádám, Orczy Lőrinc, Báróczi Sándor is a mozgalom tagjai voltak. Persze a szabadkőművesség Magyarországon is megállíthatatlanul terjedt: Kazinczy Ferencet 1784-ben vette fel a miskolci páholy, Pálóczi Horváth Ádám 1789-től előbb Pesten, majd Zalaegerszegen szabadkőműveskedett. A Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat később megalapító Széchényi Ferenc pedig 1775 táján csatlakozott a Monyorókeréken életre hívott páholyhoz.

Az osztrák–magyar szabadkőművesség II. József uralkodása alatt és után tovább élte első fénykorát. Valószínű, hogy a kalapos király reformjainak jó részét a szabadkőműves gondolkodásból merítette. „1790-ből származik az a festmény, amely az „Újrakoronázott Reményhez Páholy” emlékére született. Korábban, Mária Terézia uralkodása alatt már létezett egy „Koronázott Reményhez” nevű páholy, így a páholyt valószínűleg a II. József halála után trónra került II. Lipót tiszteletére alapították. Az ismeretlen festő alkotása eredetiben az ausztriai rosenau-i kastély szabadkőműves múzeumában látható, egy digitális másolat azonban megtekinthető a fertődi Esterházy-kastély kiállításán. A művész a szabadkőműves szertartások szünetében ábrázolja alakjait: Mozartot éppúgy, mint Esterházy „Fényes” Miklóst” – jelentette ki Varga Kálmán. A virágzásnak azonban hamar vége szakadt: Lipót halála után I. Ferenc betiltotta a szabadkőműves mozgalmat.

A szabadkőműves kastélya

A tiltás ellenére tovább működtek a szabadkőműves mozgalmak, azonban néhány évtizedre illegalitásba kellett vonulniuk. A Magyarország leggazdagabb köznemeseként emlegetett Festetics Antal 1810-1815 között építtette fel klasszicista kastélyát Dégen, s a titkos szabadkőművesség már az épület alaprajzából is kitűnik.

dégi kastély

A császári és királyi kamarás Festetics gróf a már akkor is neves építész Pollack Mihályt bízta meg a kastély tervezésével. Pollack zsenijét bizonyítja, hogy – bár ő maga valószínűleg nem volt szabadkőműves – tökéletesen formát talált a rejtőzködésnek. Így ugyan a kastély a klasszicizmus harmonikus szabályrendszerének képét mutatja, a dísztermet a jobb szárnyban, mintegy sarokszobaként alakította ki, vagyis ha az ajtaja várva van, még egy kastélybeli séta során sem derül fény a létére. A titkos szabadkőműves összejövetelekre valószínűleg itt került sor, bár megtartásukról nem maradt fenn dokumentum.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!