Történelemportál

Megelőzték a régészeket a szegedi vártemplom feltárásánál

Ugyan a szakemberek azt remélték, hogy a helyükön maradhattak a nagyrészt elpusztult szegedi vártemplom kapuzatának faragványai, a várva várt feltárás- ebből a szempontból, csalódást okozott – írja a műemlékem.hu magazin.

a szegedi vártemplom kapuja

„Évek óta vártunk rá, hogy feltárjuk az egykori vártemplom nyugati, bejárati részét. Abban reménykedtünk, hogy talán az épület lebontásakor a helyükön maradtak a kapuzat faragványai, azonban a mostani ásatási szezon első két hete még nem hozott eredményt” – mondta el a műemlékem.hu-nak Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum ásatásvezető régésze.

Mint arról korábban már beszámolt a műemlékem.hu, immár tíz éve tart az egykori szegedi vártemplom feltárása. Az erdélyi sókereskedelem miatt mind jelentősebbé váló alföldi település (Szeged 1246-ban kap városi rangot, a várat a 13. század hatvanas-nyolcvanas éveiben emelik) vártemplomát a 14. század első felében kezdték építeni. A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom ugyan a kereskedelmet ellenőrző vár területén állt, azonban – legalábbis részben – a város temploma is lehetett, amiről a feltárt temetkezések nagy száma is tanúskodott.

„Körülbelül ezer sírt találtunk, s mivel a templom kriptáit, illetve a körülötte lévő temetőt két évszázadon át használták, tízezres nagyságrendű lehetett az itt eltemetettek száma” – mondta Fogas Ottó. A csontmaradványok nagy száma miatt az egyik legjelentősebb antropológia kutatást lehetett elvégezni a magyarországi középkor évszázadaiból. A csontokon talált sérülések, betegségek nyomai a 14-15. századi szegediek életmódjáról adtak képet.

A vártemplom a második virágzását a 15. század második felében élte. Ekkor – valószínűleg Mátyás uralkodása alatt – gótikus és részben reneszánsz stílusban átépítették és kibővítették. Ugyan a faragványokból csak töredékek maradtak, ám azok nagyon magas szintű munkáról tanúskodtak. A vártemplom átépítéséhez – mivel királyi birtok volt – talán a budai, visegrádi építkezésekről hozták át a kőfaragókat, a munkálatokat pedig királyi építőmester vezethette. „Az átépítés nyilván a templom kapuzatára is kiterjedt, ezért vártuk a feltárását harmadik esztendeje. Eddig azonban különböző, a 20. században lefektetett vezetékek, köztük egy tízezer voltos elektromos kábel állta az utunkat” – tette hozzá a régész.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!