Történelemportál

Gyulafehérvár, az ezeréves püspökség

Kétnapos konferenciát követően kedden nyitották meg a Budapesti Történeti Múzeumban az Erdély ezeréves püspöksége című kiállítást. A tárlat – ahogyan a konferencia is – a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház kutatását, helyreállítását követi nyomon.

„A törvényi szabályozás értelmében Magyarországnak nem joga, de kötelessége, hogy a határon túli, magyar vonatkozású történeti épületekről gondoskodjon” – mondta el az Erdély ezeréves püspöksége című konferencia megnyitójában Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Hozzátette: ezeknek az épített emlékeknek a megőrzése nem csupán műemlékvédelmi, hanem nemzetstratégiai kérdés.

gyfehvar_kiallA kétnapos konferenciát, amelyen elsősorban azok a szakemberek osztják meg tapasztalataikat a többiekkel, akik részt vettek a székesegyház egy évtizedes feltárásában és kutatásában, a Teleki László Alapítvány szervezte. Így előadást tartott a 2000-2008 közötti régészeti feltárást végző Daniela Marcu Istrate és Daniela Tanase is. A székesegyház szentélyéről Takács Imre, a belső falkutatásról Kiss Lóránd, a főszentély 18. századi újjáépítéséről Papp Szilárd, az ásatáskor feltárt pénzérmékről Monica Dejan, a szomszédos fejedelmi palota építéstörténetéről Emődi Tamás, a székesegyház újkori helyreállításának kezdeteiről Káldi Gyula, az elmúlt két évben végzett alakhű felmérésről Halmos Balázs és Marótzy Kata, a jelenlegi felújítási munkálatokról pedig Márton Judit és Guttmann Szabolcs tartott előadást. A konferencia keddi napján szó lesz a kőrestaurátori munkákról, a faberendezésekről, és azok restaurálásáról, valamint a főszentély helyreállítási terveiről.

A kétnapos szakmai konferenciát a kiállítás követi a Budapesti Történeti Múzeumban. A tárlatot Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek és Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg október12-én 15.30-kor. A tárlatokon éppúgy láthatók lesznek a feltáráskor előkerült leletek – pénzérmék, kerámiák, fajansz csempék, Szent Katalin aranyozott ezüst szobrocskája –, mint a székesegyház és püspöki/fejedelmi palota jelentőségét, átépítéseit, helyreállítását bemutató dokumentumok. A kiállítás január 2-ig tekinthető meg.

gyfehvar_szekesegyhaz

A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház különleges a Kárpát-medencei, középkori épületek között, hiszen – bár a 18. században lebontották, majd újraépítették a szentélyét – elkerülte a barokk stílusú átépítést. Így rendkívül hűen őrzi a középkori építőmesterek keze nyomát, s a különböző építési, bővítési fázisokat. A székesegyház északi oldalához épített Lázói-kápolna a reneszánsz egyik legszebb emléke a Kárpát-medencében.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!