Történelemportál

Boldoggá avatják a mártír váradi püspököt

Rovatok: Emlékezet

Közeleg a nap, amikor újra boldoggá avatási szertartásra kerülhet sor Nagyváradon. Szent László városában utoljára 1192-ben tartottak hasonló ceremóniát, amikor magát a lovagkirályt avatták szentté. Idén Bogdánffy Szilárd volt váradi püspök boldoggá avatását hagyta jóvá a Szentszék, az eseményt október 30-án tartják meg a nagyváradi római katolikus székesegyházban.

készülődés lassan be is fejeződik, hiszen igen közel van már az örömteli esemény napja – mondta el a Krónikának Fodor József, a váradi püspökség vikáriusa, aki Bogdánffy életének lelkes kutatója és a boldoggá avatási procedúra vezetője. Elmondta: amióta Rómán kívül, saját hazájukban is boldoggá lehet avatni az egyház fontos személyiségeit, Romániában még nem történt ilyesmi, ezért külön büszkeség Várad számára, hogy élen járhat ebben.

A vikárius hangsúlyozta, rendkívül nagy öröm a püspökség számára, hogy lehetőség adódott erre, ezért világgá szeretnék kürtölni a nagy esemény hírét, és lehetőleg minden plébániát bevonni az ünneplésbe. Lassanként a megye minden templomába eljutott Bogdánffy zászlaja, és a templomtornyokra is méretes plakátokat szereltek fel, amelyek messziről hirdetik örömüket.

17 év munka gyümölcse

Fodor József elmesélte: 1993-ban kezdte meg a kutatást a boldoggá avatás érdekében – ehhez ugyanis arra volt szükség, hogy minél több olyan embert megkeressen és megszólaltasson, aki személyesen ismerte a titokban felszentelt püspököt. Bogdánffy Szilárd ugyanis a kommunizmus sötét időszakában, 1948-ban lett püspök, és felszentelése után néhány hónappal le is tartóztatták.

Attól kezdve nem látták őt többé hívei. A nagyenyedi börtönben halt meg 42 évesen – tüdőgyulladást kapott, s bár rabtársak beszámolója szerint rendelkezésre állt volna a gyógyszer, ő nem kapott belőle. Előzőleg egy Rómától elszakított, az állam által ellenőrzött egyház püspökévé akarták tenni, de ő nem állt kötélnek – a vikárius pedig azt mondja, egyértelmű, hogy bár vérét nem ontották, Bogdánffy a rendszer áldozata volt, vértanúhalált halt hitéért. Ez pedig a záloga annak, hogy boldoggá avathassák.

boldoggá avatás

XVI. Benedek pápa végső pozitív válasza idén március 27-én érkezett meg, ekkor el is kezdhették szervezni a ceremóniát. Az október 30-i szertartásra a vatikáni szentté avatási kongregáció prefektusát, Angelo Amatót várják a váradi bazilikába – rangja nagyjából a világi miniszteri címnek felel meg, magyarázta a vikárius. A szentmisét Erdő Péter bíboros, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye érseke celebrálja.

Vértelen vértanúság

Bogdánffy Szilárd 1911-ben Feketetó községben (Torontál megye) született. Temesváron a piaristák gimnáziumában tanult. Budapesten a Központi Papnevelő Intézet növendékeként hittudományi doktorátust szerzett. A nagyváradi egyházmegye papja lett.

Rendkívüli nyelvtudására és matematikai készségére gondolva diáktársai, tanítványai és paptársai “élő lexikon” ragadványnevet adták neki. Minden nyáron az országot járta, a hegyek világa vonzotta, sokat sportolt. Lenyűgöző tudású hittanár, teológiai professzor lett belőle. Egyénisége, lelkisége, nevelési módszere, a szegényekről való gondoskodás, a betegek látogatása tanítványaira és híveire maradandó hatást gyakorolt.

Védte az üldözötteket, ezért zaklatta a román csendőrség. Fenyegették a nyilasok, mert zsidókat rejtett el a teológián és mentett meg a haláltól. A Merici Szent Angéla (orsolyita) Harmadrend alapításával a keresztény családok erősítését célozta. Szellemi képességei és lelkisége alapján a szatmári-nagyváradi egyházmegye vezetésében kiváló munkatárs lett.

Az egyházüldözések várható fejleményeit látva Róma engedélyezte a titokban szentelt püspököket. A bukaresti nuncius 1949 februárjában szentelte püspökké. Amikor a kommunista hatóságok a katolikusokat román nemzeti egyházzá akarták alakítani, szembefordult a mozgalommal. Az elsők között tartóztatták le. Négy évet töltött az ország legnehezebb börtöneiben és a Capul Midia-i haláltáborban.

“Meddig hisz Istenben?” – kérdezték vallatói. Nagyon sokat kínozták, verték. “El lehet viselni.” – mondta rabtársainak. A börtönben is társai vigasztalása foglalkoztatta. Naponta kereste a szeretetszolgálat lehetőségeit: elrejtett kenyérdarabokat adott a legyengültnek, cigarettát a dohányosnak, más helyett cipelte a nehéz zsákokat. Ezért a börtönőrök többször megverték. Ellenállása miatt a hatóságok hazaárulás bűnével vádolták. 12 évi kényszermunkára ítélték.

Az embertelen körülmények közepette tüdőgyulladást kapott. A börtönorvos nem adott neki gyógyszert. “Nem kár érte ha meghal, a nép gyilkosa” – mondták rabtartói. 1953. október 1-jén halt meg Nagyenyed börtönében. Az Egyházhoz való hűségéért szenvedett. Halála vértelen vértanúság volt.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!