Történelemportál

Tóth István: Nem túlzás azt állítani, hogy Szabó Ervin kommunista ideológus volt

Rovatok: Szabó Ervin

Tóth István történész-muzeológus szerint nem túlzás azt állítani, hogy Szabó Ervin, akinek nevét a fővárosi könyvtár viseli, “egy szélsőbalos kommunista” ideológus volt. A Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője időszerűnek tartja a könyvtár nevének megváltoztatását.

Az MTI azután kereste meg Tóth Istvánt, hogy vasárnap délelőtt a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány azt közölte: a Szabó Ervinről elnevezett fővárosi könyvtárhálózat nevének megváltoztatását kezdeményezik a választások után megalakuló új Fővárosi Közgyűlésnél. A szervezet szerint méltatlan, hogy az egyik legfontosabb nemzeti intézmény “egy szélsőbalos kommunista ideológus” nevét viselje.

A Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője az MTI-nek azt mondta, nagyon időszerűnek tartja a névváltoztatást. Mint közölte: megfelel a valóságnak, és nem túlzás azt állítani, hogy “szélsőbalos kommunista ideológus” volt a könyvtár névadója.

Szabó Ervin első munkahelye a Fővárosi Könyvtár volt, amelynek igazgatói tisztségét is betöltötte hét éven keresztül. Az is igaz, hogy az ő érdemeinek egyike, hogy a könyvtár nem csupán egy privilegizált csoport részére, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek számára is elérhetővé vált – fejtette ki a történész-muzeológus, megjegyezve, mindez szakmai munkásságának része, ami valószínűleg megalapozta azt, hogy már 1919-ben róla nevezték el a Fővárosi Könyvtárat.

Tóth István azonban rámutatott, hogy Szabó Ervint már a kortársak nagy része is bírálta kozmopolitizmusa, kommunista szemléletű gondolkodása miatt. Példaként említette Szabó Ervin összetűzését a Szociáldemokrata Párt kongresszusán azzal a Mezőfi Vilmossal, aki ugyan agrárszocialista módján maga is a radikális oldalhoz tartozott, ám Szabó Ervin még az ennél is radikálisabb oldalhoz húzott.

A társadalomtudós Jászi Oszkár is figyelmeztette Szabó Ervint: nem szabadna ennyire elvonatkoztatnia a nemzeti gondolkodástól, sőt még a kultúrpolitikus Révai József is azt mondta neki, nem szabadna ennyire nemzetietlenül gondolkodnia – idézte fel a szakember.

Nem alaptalanok tehát azok a szándékok, amelyek szerint “nem biztos”, hogy a “kozmopolitizmus élharcosának” nevét ilyen hosszú ideig kellene fenntartania egy intézménynek, még akkor is, ha volt idevágó szakmai tevékenysége – összegezte álláspontját Tóth István, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy “egy életút sem egysíkú”.

Kérdésre elmondta, ha választani kell, akkor ő személy szerint a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány által ajánlottak közül Hamvas Béla íróról, filozófusról nevezné el a fővárosi könyvtárat, hiszen Hamvas Bélának szintén van könyvtártudományi munkássága.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!