Történelemportál

Restaurálhatják az udvarhelyi Csonka-várat

Rovatok: Régészet

A Csonka- vagy más nevén Székelytámadt vár nemrégiben feltárult, korábban egy melléképület takarta részletét a vár délkeleti fekvésű oldaláról, azaz a Tó utca felől vehetjük szemügyre.

A változás – amire Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze hívta fel az Udvarhelyi Hírportál figyelmét – azon kívül hogy igazi régész-csemege, a jelenleg eléggé leromlott állapotú Csonkavár jövőjének szempontjából is igen fontos jelként értelmezhető – mondta a pozitív változást üdvözlő szakember.

a Székely Támadt vár

a Székely Támadt vár

„Megfigyelésem szerint három szint tárult fel: egy földszint alatti, egy alsó és egy felső. A földszint alatti rész természetesen takarva van most is. A föld feletti alsó nyílás, ami eddig egyáltalán nem látszott, egy beépített ágyúkamra előretolt lőrése. Fölötte jól látható egy másik lőrés, ami kisebb méretű ágyúk vagy tűzfegyverek befogadására szolgált. A 16. századi, 1560-1570-ből származó ágyútorony értékét növeli, hogy egyedi kialakítása miatt Erdélyben ritkaságnak számít.”

Sófalvi szerint a változás egyrészt azért fontos, mert jó és követésre méltó példája annak, hogy miként lehet megszabadulni azoktól a vár közvetlen közelében levő melléképületektől (hivatalos engedély nélküli „kócerájokról” és nem magánházakról van szó!), amelyek eddig nem csak eltakarták a műemléket, de a városképet illetően sem nevezhetők felemelő látványnak. Hozzáfűzte, bizakodásra ad okot az a tény is, hogy a 16. században épült vár restaurálása bekerült a 2010-es Nemzeti Restaurálási Programba. A most készülő tervekben többek közt az eredeti kapus bejárat, a vizesárok egy részének a visszaállítása, az észak-nyugati fal megerősítése és a vár környékének felújítása is szerepel, tehát van remény arra, hogy a Csonkavár végre elnyeri méltó helyét nem csak a helyi, de az országos műemlékek sorában is.

„A Csonkavár 1992-től a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium keretében működő Hargita Megyei Nemzeti Örökségvédelmi Intézet hivatalos jegyzékében szerepel, ezért a környékén bármilyen jellegű építkezéshez, területrendezéshez az önkormányzat illetékes osztálya által kibocsátott engedélyt a szakhatóságnak is láttamoznia kell”- hívta fel a figyelmet Sófalvi.

Ma büszkék rá, egykor utálták a várat

A székelyek a középkor folyamán vehemensen ellenezték, hogy a Székelyföldön bármilyen vár épüljön. Ebbéli álláspontjuk még a tatárjárás után sem változott, ezért az erdélyi vajdák a templomok megerősítésével (vártemplomok) próbálták növelni a terület védelmi képességeit.

1492-ben a székelyek II. Ulászlóhoz intézett levelükben így panaszkodtak Báthory István erdélyi vajdára és székely ispánra: „És ami gonoszabb, s mit sohasem hallottunk, közöttünk kastélyt építtetett, melyből bennünket mindig bátran elnyomhasson és rabolhasson. ” A király 1493. január 19-én felmentette tisztségéből a vajdát, és az udvarhelyi várat valószínűleg visszaadta valamelyik szerzetesrendnek, amely a XVI. század közepéig használta.

A várat János Zsigmond fejedelem 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére, újjáépítette és megerősítette, és így – a háromszéki, szimbolikus nevű Székelybánja várral kiegészíve – több évtizeden át a fejedelmi hatalom támaszaként szolgált.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!