A fővárosi közgyűlés 1892 decemberében megkérdezte a fővárosi levéltár vezetőjétől, Toldy Lászlótól, tudna-e helyet biztosítani levéltárában egy létesítendő fő- és székvárosi könyvtár számára. Toldy 1893 januárjában rövid tervezetet adott be a könyvtár működéséről. A tanács 1893-ban hivatalosan is megbízta őt a városi könyvtár vezetésével.
Az 1903. január 21-i közgyűlés 89. számú határozata döntött a statisztikai hivatal könyvtárára épülő újjászervezendő városi könyvtár mellett. 1903. május 27-én a 699. szám alatti tanácsi határozat intézkedett az újjászervezendő könyvtár státusairól is. A könyvtárigazgató tisztét a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója, Kőrösy József látta el hivatalból, külön fizetés nélkül. Az igazgató a könyvtárnoki státust 1904. március 26-án dr. Szabó Ervinnel, a kereskedelmi és iparkamarai könyvtárossal, a könyvtártiszti státust dr. Gárdonyi Alberttel, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtári gyakornokával töltötte be.
1906. június 23-án meghalt Kőrösy József, utódja a Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatói székében az addigi aligazgató, Thirring Gusztáv lett, aki ezzel a pozícióval együtt a Fővárosi Könyvtár igazgatói megbízását is elnyerte. Thirring vezetői jogköre 1912. január 1-jétől megszűnt, 1912 decemberében Szabó Ervin kapott igazgatói kinevezést.1