Történelemportál

Schmitt Pál: bátrak és hűségesek voltak a kercaszomori felkelők

Nagylelkű, bátor, hűséges és hazaszerető embereknek nevezte Schmitt Pál köztársasági elnök a Vas megyei Kercaszomoron élők szüleit, nagyszüleit, amikor vasárnap részt vett az Országgyűlés által 2008-ben a legbátrabb falu címével elismert település ünnepségén.

a szomoróci harangláb (fotó: Németh Gábor)

Az államfő a református templomban tartott köszöntő beszédében elmondta: úgy jött el az őrségi településre “mint egy 68 éves magánember, aki hasonló értékeket hordoz a lelkében”, elkötelezett a nemzeti érzések, a nemzeti érzelmek, a konzervatív gondolkodás és a polgári értékrend mellett. “A hűségről, a bátorságról, a hazaszeretetről van szó ezen az ünnepen” – indokolta, hogy két nappal beiktatása után miért is fogadta szívesen a meghívást.

Kercaszomoron arról emlékeztek meg, hogy 1919-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták a települést, egy évvel később a helyiek fegyveres ellenállással próbáltak elűzni a katonákat, de a falut csak 1922-ben csatolták vissza Magyarországhoz. A település templomában emléktáblát is avattak a második világháborúban elhunyt és a kommunista kitelepítések során elhurcolt falubeliek előtt tisztelegve.

Ünnepi beszédében az államfő kifejtette: az itt élők tanúbizonyságot tettek bátorságuk mellett, még ha átmenetileg fájó vereséget szenvedtek is. “Nagylelkű, bátor, hűséges és elsősorban hazaszerető emberek voltak az önök szülei, nagyszülei” – méltatta a település lakóit.

Úgy fogalmazott, hogy nemcsak háborús körülmények között mutatható ki a hazaszeretet. “Van hétköznapi hazaszeretet is”, ebbe beletartozik a szép magyar szó és az egymás iránt mutatott szeretet is – jelentette ki.

A több száz ünneplővel zsúfolásig megtelt kercaszomori református templomban Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára református lelkészként hirdetett igét. Beszédében úgy fogalmazott: Magyarországon és a Kárpát-medencében történelmi megemlékezést templomban kezdeni “egyszerre magától értetődő és egyfajta provokáció” is, hiszen legméltóbban templomban lehet ünnepelni, ahol “mindenkinek és mindennek helye van, az örömnek, a bánatnak és akár még a nem ünnepi gondolatoknak is”.

Balog Zoltán az ünnepség keretében Majthényi Lászlóval, a Vas megyei közgyűlés alelnökével és Horváth Csabával, a Szombathelyért Polgári Kör elnökével közösen leplezte le a második világháborúban elhunyt és a kommunista kitelepítések során elhurcolt falubeliek emléktábláját.

A templomban elhelyezett alkotásnál, Mudi Péter kőszobrász faragásánál Kovács Ferenc Vas megyei közgyűlési elnök helyezte el az emlékezés koszorúját. Az ünnepségen Balassagyarmat (Civitas Fortissima) és Sopron (Civitas Fidelissima) vezetői is jelen voltak.

A templomi megemlékezést követően a kultúrházban folytatódott az ünnepség, ide a résztvevők közösen vonultak át, miközben az államfőnek számosan személyesen gratuláltak beiktatásához. Az események folytatásaként Orbán Viktor miniszterelnök kercaszomoriaknak címzett levelét V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára olvasta fel.

A kormányfő üzenetében úgy fogalmazott: kevés keservesebb korszaka volt a magyar történelemnek, mint a huszadik század, a haza széthullásának ideje, de “kevés felemelőbb pillanat ragyogta be ezt a gyászos kort, mint amelyikben feltárult a hazaszeretet”.

Emlékeztetett arra: az elmúlt két évtizedben sokan és sokat tettek azért, hogy 1956 forradalma és szabadságharca “megkérdőjelezhetetlen mérce legyen”. De 1945 után vajon hányan hallottak Sopronnak, a hűség városának védőiről, Balassagyarmat lakóinak példás helytállásáról, amellyel 1919-ben kiűzték a megszálló cseh katonaságot, és hányan tudnak a szomoróci felkelés történetéről? – tette fel a kérdést levelében a miniszterelnök.

Írásában kifejtette: “itt az ideje annak, hogy Trianon sebeiről levegyük az ezerszer átvérzett kötést”, itt az ideje az emlékezésnek, a főhajtásnak. Kercaszomoron azon hazafiak előtt kell tisztelegni, akik fegyvert fogtak azért, hogy a falu magyar település maradhasson.

Kercaszomor polgárai 90 évvel ezelőtt “a legnemesebb erényekből mutattak példát mindannyiunknak”, emlékük kifogyhatatlan erőt és példát ad – írta levelében Orbán Viktor.

1919. augusztus 12-én, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai megszállták a mai Kercaszomor nyugati részét, amely akkor még önálló néven, Szomorócként magyar község volt. Egy évvel később, a trianoni békeszerződés aláírását követő hónapokban a helyi lakosság a kercai helyőrség katonáival kiűzte a betolakodókat. A diadal azonban rövid életűnek bizonyult, mert a megszállók erősítést kaptak, a felkelésben részt vevő szomoróciak egy részét bebörtönözték, mások a szomszédos falvakba menekültek. A határmegállapító bizottság az itt élők bátor helytállása miatt döntött úgy, hogy a települést 1922. február 9-én visszacsatolhatták az anyaországhoz. Az Országgyűlés 2008-ban adományozta a településnek a legbátrabb falu, Communitas Fortissima címet.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!