Gyógyulgatnak a háború sebei Újvidéken
2021-ig Újvidék vezetése a jelenlegi három dunai hídja (az 1981-ben épült, majd az 1999-es felrobbantása után 2005-ben újjáépített Szabadság, a 2000-ben épített Varasdi és a 2000 májusában meggyilkolt Bosko Perosevics vajdasági tartományi elnökről elnevezett ebben az évben átadott ideiglenesen felépített vasúti híd) mellé, további három folyami átkelőt építtet, amelyből kettő lényegében a korábban felrobbantott kötött pályás forgalmat lebonyolító hidak helyén épül majd meg. Igor Pavličić polgármester szerint a dél-bácskai város 70 éve „nyitott” sebei a régi-új hidak által végre begyógyulhatnak.
Új híd a régi pilléreken
Újvidék első hídját 1883 decemberében adták át a bécsi Karl Baumann mérnök tervei alapján, amely 58 évig biztosította a Budapest-Zimony közötti vasúti közlekedést. A Ferenc Józsefről elnevezett 432 méter hosszú, hálószerű vasgerenda hidat három szárazföldi és három mederpillér tartotta. A legszélesebb táv a két pillér között 96 méter volt. Budapesti mintára a híd vasúti forgalmát a péterváradi vár alatt, közvetlenül a Szent Teréz bástya mellett, egy 361 méter hosszú alagútban vezették el, hogy a Dunán átkelő gőzmozdonyok ne kerülővel, hanem közvetlenül fussanak be az azóta áthelyezett péterváradi főpályaudvarra.
A trianoni békediktátum után 1929-ben a hidat Ferenc Józsefről Karadjordjevic Sándor hercegre keresztelték át a szerbek. 1941. április 11-én a német–magyar katonai támadás miatt a visszavonuló szerb granicsárok az akkor már közúti forgalomnak is helyet adó átkelőt felrobbantották, amit a magyar utászok 1941-42 között ismét felépítettek. A szovjet Vörös Hadsereg támadása miatt azonban a német hadsereg 1944. október 20-án, Újvidékről való kivonulása alkalmával ismét fölrobbantotta a Bácskát Szerémséggel összekötő átkelőt, aminek pillérei a mai napig karóként állnak ki a Duna medréből.
Az Igor Pavličić vezette város és nemzetközi zsűri 2008 augusztusában választotta ki a híd újjáépítésére beérkezett hat pályaműből a maribori Ponting, az újvidéki Vojvodine és a ljubljanai DDC vállalatok közös tervét. A második díjat egyébként a budapesti Unitef 83 Zrt. cég nyerte meg. A zsűri döntése egyhangú volt, a 60 millió euróból megépülő új híd vasíve nem fogja kitakarni a péterváradi vár sziluettjét, sőt a tervek szerint olcsóbban is elkészülhet az új átkelő, ha a felhasználják a korábbi Ferenc József híd pilléreit.
A most júliusban elkezdett munkálatok a tervek szerint 33 hónapig tartanak majd. Nikola Hajdin, a város hidakkal foglalkozó szakcsoportjának vezetője szerint a 2012 végére átadni kívánt híd legbonyolultabb része a szerémségi oldalon a Preradovićeva utcai, az újvidéki oldalon pedig az egyetem melletti Lázár cár sugárúti felhajtók, bekötőutak kiépítése lesz. Szintén problémát jelenthet majd, hogy a péterváradi erőd alatt futó egykori vasúti alagút nemcsak keskeny, de omlásveszélyes is. A győztes terv ráadásul az alagút kiszélesítésével számol, ami viszont Veljko Milković akadémikus szerint jelentősen veszélyeztetheti a várhegy műemlék jellegű kazamatáinak állagát is.
A várhegy alagútrendszerének megóvása érdekében az Újvidéki Városépítési Intézet éppen ezért július 8-án felkérte az Alpok alatt húzódó Klaus alagútláncolat, a C10-es autóút építésében, illetve a belgrádi Gazela híd felújításában is szerepet vállaló osztrák IC Consulenten vállalatot, hogy vegye át a főmérnöki teendőket, és 150 millió dinár értékben kössön kivitelezési szerződést a belgrádi Mostprojekt Rt.-vel. A szlovén tervek alapján megépíteni kívánt híd szélessége eszerint 23 méter lesz.
Valaha a legnagyobb volt Európában
A merevített vasbetonból készült a szárazföldi felvezető szakaszokon 23 pilléren álló Žeželj vasúti-közúti híd volt Újvidék legnagyobb és legmasszívabb hídja. A híd nevét tervezőjéről Branko Žeželj mérnökről kapta. A folyami átkelőt 1956-ban kezdték el építeni a belgrádi Mostogradnja dolgozói, amit 1961. október 23-án adtak át a forgalomnak. Az 1312 méter hosszú híd akkoriban Európa legnagyobb hídjának számított, hiszen a dunai pillérek közötti távolság 466 méter volt. A 27,68 méter széles hídon két sínpáros vasúti, és kétszer egysávos közúti közlekedés zajlott. A híd felső része két ívből állt, amelyek egy középső betonoszlopon nyugodtak. A híd szerémségi oldalán a forgalom két párhuzamos alagútba futott bele, amelyből az egyik 37 méter, míg a másik 390 méter hosszú volt.
Az újvidéki vasútállomás áthelyezésével, ezen a hídon közlekedtek a vonatok Belgrád felé 1999. április 3-ig, amikor is a NATO távolról irányított rakétái négyszeri bombázás után a Dunába robbantotta a hidat.
2000-ben adták át a Žeželj híd pilléreit felhasználva a Bosko Perosevicsról elnevezett ideiglenes jelleggel működő vasúti hidat, amit most 70 millió euró értékben eredeti, 1999 előtti formájában állítanának vissza. Milutin Ignjatovic a Közlekedési Intézet főigazgatója elmondása szerint Belgrád a jövő héten jelenti be a nemzetközi pályázat elindulását, ami után a nyertes ajánlattevőnek 7-8 hónap áll majd csak a rendelkezésére, hogy a végleges terveket elkészítse. Az előzetes mérnöki munkákat az olasz Italfer már elkezdte.
