Immár négy évtizede annak, hogy 1968 augusztusában a Szovjetunió és a Varsói Szerződés további négy tagországa – Lengyelország, NDK, Bulgária és Magyarország – az országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét durván megsértve végrehajtotta Csehszlovákia katonai megszállását. A magyar párt és a kormány a Parlamentet megkerülve a beavatkozásban való részvétel mellett döntött. A ’68-as események egyik főszereplője a rétsági katonai alakulat volt, amely Léva központtal látta el megszálló feladatait. A Nógrád Megyei Levéltár Rétság–Léva 1968 blogja a 42 évvel ezelőtti eseményeket idézi fel.

1968. augusztus 19-én Czinege Lajos magyar honvédelmi miniszter elrendelte a légierő és a légvédelem kijelölt alakulatainak teljes készenlétbe helyezését. Augusztus 20-a a felkészülés, majd a besorolás feladataival telt el. Este az egységek a határtól való távolságuk függvényében kezdték meg a határra való felzárkózásukat. A hadosztály ezredei, a Határőrség közreműködésével, augusztus 21-én, közép-európai időszámítás szerint pontosan nulla órakor lépték át a csehszlovák határt. A Déli Hadseregcsoport harcálláspontját Pozsonyba helyezte át, ott dolgozott a magyar hadműveleti csoport is. A 8. gépkocsizó lövészhadosztály szervezetszerű ezredeiből a 8. harckocsiezred és a 20. tüzérezred békehelyőrségében maradt és a hadseregparancsnok parancsára a hadosztály átvette a 11. harckocsihadosztálytól a 31. harckocsiezredet és 22. tüzérezredet. A hadosztály a csehszlovák határ átlépésekor Letkésnél, Ipolyságnál és Balassagyarmatnál átkelt az Ipolyon, harcfeladatát 14 óráig végrehajtotta. Ellenállásba sehol sem ütközött. Birtokba vette a kijelölt városokat, községeket és a Déli Hadseregcsoport parancsnokának parancsa értelmében tíz helyőrséget hozott létre. A kisebb városokat, falvakat, termelőszövetkezeteket folyamatos járőrözéssel ellenőrizték.

A magyar csapatoknak Szlovákiában több mint 10 000 km2 területet kellett megszállniuk, ahol tíz helyőrséget alakítottak, a megerősített hadosztály létszáma kb. 12 500 főt tett ki; 155 harckocsi, 200 különféle űrméretű tábori és légvédelmi löveg, valamint több mint 2000 különféle gép és harcjármű tartozott a kötelékhez.

A kialakult helyzetről Brezsnyev 1968. augusztus 24-26-án tárgyalt a Moszkvába hurcolt csehszlovák vezetőkkel. A szovjet katonai vezetés komolyan tartott a csehszlovák fegyveres erők felkelésétől. Számításaik szerint ennek a Dubček vezette delegáció hazatérésekor kellett volna kirobbannia, ezért a megszálló erőket fölkészítették a csehszlovák katonai erők és a népi milícia lefegyverzésére. Az akció fedőneve Rózsafa volt. A cseh–szlovák passzív ellenállás azonban hatásosabbnak bizonyult, mint egy esetleges fegyveres felkelés.

A megnövekedett feladatok jelentősen meghaladták a hadosztály teljesítőképességét, ezért a vezérkari főnök első ütemben egy karhatalmi zászlóaljjal, majd az egri 6. gépkocsizó lövészezreddel erősítette meg. Az egri ezred augusztus 25-én mozgósított, majd hosszú menet után érkezett be Érsekújvár térségébe; a várost és környékét 27-én vette át a 63. gépkocsizó lövészezredtől. A hadosztály belső átcsoportosítás után kialakult új helyzete a továbbiakban egészen október végéig, a magyar erők hazatéréséig nem változott. A rétsági alakulat katonái 1968. október 31-én érkeztek vissza állomáshelyükre, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesültek.

Olvasson többet a témában és nézegessen korabeli képeket a Kiss Nelli, Tóth Tamás és Tyekvicska Árpád által szerkesztett oldalon.