Folyamatban vannak a Csíki Székely Múzeumnak otthont adó Mikó-vár restaurálásának előkészületei, az önkormányzat nemrégiben az erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt is elfogadta. Mint Ráduly Róbert Kálmán polgármester fogalmazott, az épületegyüttest a pincétől a tetőtérig felújítják, a munkálatokhoz remélhetőleg még az ősszel hozzálátnak.

Igencsak időszerűnek bizonyul a Csíkszereda legreprezentatívabb épületének számító Mikó-vár restaurálása a vasárnap esti incidens tükrében is. A Régizene Fesztivál keretében tartott Barozda-koncert alatt ugyanis egy meglazult cserép csúszott le a bejárati résznél a tetőről, és egy ott álló hölgy fejére esett.

„Mi hozzálátunk a munkálatokhoz, meglesz a közbeszerzés, és ha elég gyorsan mozgunk, mint például a Márton Áron Gimnázium esetében, már idén ősszel tetőt tudnánk cserélni a Mikó-váron. A szakminisztérium költségvetésében idénre 1,8 millió lej szerepel a Mikó-vár felújítására” — nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán. A tervezett munkálatok során a belső fűtés- és villamossági rendszer, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat javítására is sor kerül.

Kalandos négy évszázad

A hányatott sorsú épület az elmúlt közel 370 évben sokféle funkciót töltött be. A vár építését 1623 tavaszán kezdték el, tíz évvel azután, hogy tulajdonosa, Hidvégi Mikó Ferenc (1585–1635) Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya lett. Mikó Ferenc a 17. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, az említett funkciója mellett Bethlen Gábor fejedelem bizalmas tanácsosa, diplomata és krónikaíró volt.

A mintegy 75×70 m alapterületű, négyszögletes kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas éveiben fejezték be. A palota csak alig három évtizedig szolgálhatta a főúri családot — 1661 októberében Ali temesvári pasa Csíkba betörvén felégette az épületet is.

A vár újjáépítésére 1714-1716 között került sor gróf Steinwille Stephan császári tábornok vezetése alatt, aki a kapu felett elhelyezett felirattal is megörökítette e nemes tettét. Az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet terveztek, melynek maradványai ma is láthatók a déli oldalon. Az osztrákok a kastély délnyugati oldalához egy szögletes kis lőporraktárat építettek és a déli bástyát kápolnává alakították át. Az így megerősített vár a Habsburg Birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet.

A székelység határőr szervezetbe kényszerítésétől, 1764-től 1849-ig az első székely gyalogezred táborkarának székhelyéül szolgált. A szabadságharc bukása után előbb az osztrák, majd a császári-királyi, végül a román hadsereg használta az impozáns épületet. 1970-ben, nagyméretű restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.