Csíkszéken is elkezdődött a székelykapuk felújítása: a mesterek már nekifogtak egy csíkszépvízi kapu restaurálásához, és a héten Csíkszentgyörgyön is elkezdődik egy újabb műemlék helyrehozatala a máréfalvi Kőlik Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Tanács által működtetett Székelykapu-program keretében.

a legöregebb székelykapu Csíkszentgyörgyön (fotó: Nyírő Gergő)

A csíkszépvízi Templom utcában a bejárat melletti régi csengettyűt is felújítják, míg Csíkszentgyörgyön három régi kaput korszerűsítenek. A műemlékvédők listáján további csíki falvak szerepelek, de idén gyergyószéki porták is sorra kerülnek. A csíkszentgyörgyi kapu, melynek felújítása a napokban elkezdődik 1775-ben készült, ez Székelyföld legrégibb, jelenleg is eredeti helyén álló székely kapuja. A második legöregebb portát 1799-ben faragták ki, és Csíkszépvízen található.

A Hargita megyei önkormányzat idén is támogatja a székely kapuk felújítását, májusi ülésén idénre 20 ezer lej tagsági díjat szavazott meg a célra. A Székelykapu-program keretében tavaly öt udvarhelyszéki kaput újítottak fel. Borboly Csaba tanácselnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a program nemcsak a műemlék kapuk restaurálását teszi lehetővé, hanem műemlék porták is részesülhetnek a támogatásban. Hangsúlyozta: a székely kapuk Székelyföld kulturális örökségének részét képezik, hozzátartoznak a települések építészeti arculatához, népi építészeti együttesnek, épített örökségnek tekintendők, s bár magántulajdonban vannak, közösségi értéket képviselnek. Megőrzésük csak úgy lehetséges, ha a kapuvédelmet közösségi érdekké teszik.