Történelemportál

Június 21-én, hétfőn jelenik meg a Nagy Magyarország történelmi magazin új száma. Az 1918. október 31. és 1919. március 21. között eltelt néhány hónap eseményei alapjaiban változtatták meg a magyar történelem menetét. A magyar társadalom szétesése és az államhatalom tragikus meggyengülése külpolitikai kiszolgáltatottsághoz és a nemzet védtelenségének tömegpszichózisához vezetett, ami később kommunista rendszerbe torkollott — s e társadalmi folyamat nagyban hozzájárult a tragikus trianoni békediktátumhoz. Az ezekben a hónapokban uralomra került és kormányzó politikai elitet a magyar nemzet emlékezete gróf Károlyi Mihállyal azonosítja, akit baloldali mítoszok szerint az ellenzék vezéreként, a köztársaság megteremtőjeként, földosztó grófként, horribile dictu meg nem értett zseniként is ismerhetünk. Más szemszögből úgy tűnhet, a „hasznos idióta” szerepét osztották rá, a legszigorúbb értékelés szerint tevékenysége kimeríti a hazaárulás fogalmát.

Balfékek kezében Magyarország (1918-1919)

Nagy Miklós Mihály, Takács Gyula, Gulyás László és Balogh Gábor e témával fogalalkozó cikkei mellett Makó Imre az 1919-es hódmezővásárhelyi román tömegkivégzés részleteiről ír, Vincze Gábor főszerkesztő az ún. tizenegyes katonatanács Tisza-gyilkosságban játszott szerepét, valamint a vádlottak, köztük Sztanykovszky Tibor utóéletét mutatja be. A magyar–román kapcsolatok tekintetében máig egyedülálló debreceni terrorista merénylet hátterét Botlik József ismerteti. Folytatódik a Marosvásárhelyi dosszié — Tófalvi Zoltán Vincze Gábor elemzéséhez írt reflexiója további hasznos adalékokkal szolgál az 1990. márciusi marosvásárhelyi abszurd történések megértéséhez. Új könyvének megjelenése kapcsán Koszta Istvánnal készített interjút Szakács Árpád, a hadtörténész a trianoni diktátumról folytatott közbeszéd újraépítésének szükségességét hangsúlyozza.

a 2010/3. szám tartalomjegyzéke