Trianon árnyékában – Nagy Magyarország-est május 27-én
A Nagy Magyarország történelmi magazin kiadója minden hónap utolsó csütörtökjén a Püski-Masszi Könyvesház előadótermében Nagy Magyarország-estet rendez, amelyen a magazinban publikáló szerzők ismeretterjesztő előadásait hallgathatják meg az érdeklődők.
Csűrös András, Balogh Gábor és Szakács Árpád
A Nagy Magyarország-estek keretében május 27-én, csütörtökön 18.00 órakor a Püski-Masszi Könyvesház előadótermében (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 33.) Balogh Gábor munkatársunk a Károlyi Mihályról, első köztársasági elnökünkről kialakult hamis mítoszt mutatja be. Domonkos László a Székely Hadosztály főparancsnokának, Kratochvil Károlynak a pályafutását ismerteti. Szakács Árpád Koszta Istvánnal beszélget Nem (csak) Erdély volt a tét című új könyvének apropóján. A hiánypótló kiadvány Vaida-Voevod miniszterelnök eddig nem publikált leveleit tartalmazza a párizsi békekonferenciáról. Az előadások idején kedvezményes könyvvásár és büfé várja kedves vendégeinket. A program ingyenes.






Tisztelettel:Dániel Szlovakiabol,Párkánybol
2010.05.10.
szerezd be a Nagy Magyarország magazinnak a szlovákok történetéről szóló részt, abban minden kérdésedre választ találsz
üdv
G
találsz itt az oldalon egy pár cikket szlovákiával kapcsolatban. Ajánlom olvasd el.
Amúgy ha párkányi vagy, akkor fogadom, hogy felvidéki suliba jártál. Olvasd el a közép-, alapiskolás törikönyveket, amikből a gyerkőcök tanulnak, esetleg nézz bele a szlovák irodalomkba. Ott találod meg a választ.
Sajnos mára sok magyar beletörődött a gyalázatos trianoni békediktátumba. Csak azt vehetik el tőlünk amiről önként lemondunk. Szerintem az ország gondolkodó fel ebbe nem nyugodott bele, az elmúl 90 évben. Úgy veszem észre – hála az égnek – hogy az utóbbi időben egyre több magyar kezd feleszmélni a dermedtségből, és egyre többen kezdik feszegetni az elcsatolt területek kérdését. Főleg a fiatalok körében, és ebben nagyon sokat segít, ha megismerjük VALÓS történelmünket. A torzításmentes történelem bemutatásában, pedig a Nagy Magyarország magazin, és ez a Történelemportál igencsak sokat segít!
Amúgy meg az EU-nak mi köze ehhez? Elvileg pont az EU alapokmánya áll(na) ki a népek szabadságáért és önrendelkezési jogáért. Pont nekik kell(ene) a határrendezést, vagy minimum magyar autonómiát a legjobban támogatniuk!
Kíváncsi lennék, ha lenne ma (dél)Szlovákiában, Kárpátalján, Székelyföldön egy népszavazás, hogy hova tartozzanak, akkor biztos már rég Magyarország részei lennének ismét. Mint anno Sopron……
Nem, itt az a baj, hogy évtizedeken keresztül megy az agymosás. A "nemzeti" történészeknek kevesen vannak és kicsi a befolyásuk. Amíg az MTA, ELTE vagy hasonló intézményekben Ormos Máriák, Glatz Ferencek tanítanak addig nem jutunk zöld ágra.
Felvidéken ez amúgy hatványozottan igaz, itt lényegében a gyerkőcöktől kezdve egészen az egyetemekig mindenki szlovák történelmet tanul, magyar nyelven.
És, igen ez a legnagyobb baj: A magyar történészek MTA, M.Tört.Tud.Int, ELTE, stb. ez ellen NEM TESZNEK SEMMIT (tisztelet a maroknyi kivételnek). Sőt csak bólogatnak a környező országok magyarellenes hamisított történelemszemléletéhez. Meg „baráti” konferenciákon vesznek részt, ahol bebizonyítják, hogy a Kárpát-medencében senki sem magyar…. Ez valójában hazaárulás, de legalábbis kollaboráció az idegen hatalom kulturális diktatúrájával. Ezt többen magyarellenes identitásból teszik (Ormos, Glatz, és még több százan) a többi asszisztáló történész meg egyszerűen szolgalelkűségből (a „bal-liberális asztalról” leesett morzsák reményében).
"Turáni" írásása az ezeréves Magyarország jövőjéről azt mutatja, hogy foglalkoztatja a Kárpátmedence magyar sorsa. Engem is foglalkoztat. És úgy látom első lépésként arra van szükség, hogy MAGYAROK legyünk. Mert ha most visszakapnánk Trianonban - csak úgy egy tollvonással - az elrabolt területeket, sokan nem lennének készen rá, sem a maradék országban, sem azon kívül. És nem csak azért, mert hihetetlen. Sokan már belenyugodtak az ORSZÁG feldarabolásába. Ezért először is MAGYAROKRA van szükség. Olyanokra, akik az ezeréves ország visszajövetetlét nem csak várják, hanem mindent megtesznek érte: MAGYAR életet élnek a létező körülmények között. Aztán a többi majd megjön magától. A sok munkának és a harcnak meg lesz az eredménye. Nekem a zsidók jutnak eszembe. Két ezer évig nem volt országuk. Na és? Nem mondtak le róla: számukra a régi hazájuk mindig Izráel maradt. Ez, nekünk, a magyaroknak is jó példa: nekünk a Kárpátmedence mindig Magyarországot fogja jelenteni, függetelenül attól, hogy kik lakják. Olyan magyar életet kell élnünk, hogy amikor a Kárpátmedence újra Magyarország lesz, akkor az már csak a valóság hivatalos kimondása legyen. Ebben pedig senki nem akadályozhat meg bennünket.
Azt nem állítom, hogy lesz újra Magyarország e csonkított haza helyett, de egyet állíthatok, de nem is írom le saját szavaimmal. Inkább idézek Tompa László Lófürösztés című verséből.
"Így lovukon, szinte helyükre kövülve időznek,
Két szíjas székely, bajviselt, bús, konokarcú -
Fölöttük madár húz, árnyvető fellegek úsznak -
A dél még izzóbb -, ők állnak rezzenetlen
Szoborként. Egykor így álltak (ők vagy apáik)
A Prutnál is, - így a gránátszaggatta Doberdó
Szikláin, - akár Pennsylvania gyilkos levegőjű
Bányáiban, s álltak, ahol csak állniok kellett,
Keserű daccal, a sorsnak szembeszegülve.
S én nem tudom a sorsot, mit tartogat még ezutánra,
E végzetes ég alatt lesz-e még öröm?
De tudok annyit, hogy ha öröm helyett
Tüzes mennykövek szakadnak is itt le,
- Míg gyászosan évek százai húznak el -
Ők örömtelenül is, ha kínba tébolyodottan:
Itt fognak állni örökké, - hogy Imre szorítja,
Áron pedig... Áron nem hagyja magát!"
Imrék és Áronok ezrével vannak.
Azt is köszönettel venném, ha az előző tényleges – a tervtől eltérő – programjáról is lenne beszámoló, igen érdekes volt.