A mártír miniszterelnök domborművét avatták fel szombaton délután a Debreceni Református Kollégiumban. Tisza István “kiküzdött” hitéről beszélt az alkotás előtt Bölcskei Gusztáv református püspök. Az ünnepségen résztvevő Tőkéczki László történész pedig a néhai kormányfő munkásságáról tartott előadást. Az avatást a Kollégiumi Találkozó vendégei, a volt diákok jelenlétében tartották.

A találkozó egyik legfontosabb eseménye Tőkéczki László történész előadása volt. A tudós Tisza István és a református egyház kapcsolatáról beszélt a díszteremben. Tőkéczki László szerint a mártír miniszterelnök emléke még mindig megosztja a magyar politikai közéletet.

– Jövőre, Tisza István születétének 150. évfordulóján Budapesten is lesz szobor. A politika furcsa dolgokat tud produkálni, a baloldali politika azzal vádolja mindig a másik oldalt, hogy elmúlt dolgokat rángat elő a hajánál fogva, de amikor ők rángatnak elő a hajánál fogva bizonyos dolgokat, akkor érdekes módon erről nem beszélnek. Tisza István máig céltábla azért, mert a mai szocialista-szabaddemokrata irányzat elődeinek ő volt a legnagyobb ellenfele, aki ellen nem tudtak lényegi kifogásokat felhozni. Hiszen Tisza István egy konzervatív-liberális politikus volt, akit nem lehet azzal vádolni, hogy nem akarta volna a változásokat. Csak ő mindig a történelmi Magyarországban gondolkodott és semmit nem kockáztatott, hogy ha ez egyáltalán terítékre került — magyarázta Tőkéczki László, az ELTE egyetemi docense.

Az előadás után a Nagykönyvtárhoz vonultak a meghívottak. Itt avatták fel Tisza István domborművét.

– A miniszterelnökre való emlékezéssel újból bizonyságot tehetünk arról, hogy az egyház és a közélet, a kollégium küldetése és nemzeti kulturális örökségünk ápolása összeegyeztethető számunkra – mondta az avatón Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora.

Bölcskei Gusztáv református püspök egy régi történettel emlékezett Tisza Istvánra, és a miniszterelnök megélt és kiküzdött hitére.

– Annak idején, amikor a kaposvári református templomot felszentelték és az akkori dunántúli református püspök egy meglehetősen racionalista ízű beszédet mondott, akkor Tisza István a templomban illedelmesen csak néhány szavas köszöntőt mondott. Aztán az azt követő estélyen alaposan helyre tette kedves püspök urat és bizonyságot tett arról, hogy ez a személyesen kiküzdött, átélt hit és annak a megvallása, az a református örökségnek a lényege és nem bármiféle alkalmazkodás valamilyen korszellemhez – emlékezett vissza Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

A domborművet Györfi Lajos alkotta. A szobrásznak nem ez volt az első találkozása Tisza Istvánnal.

– Nekem szerencsém volt, hiszen a Tisza-szobrot, ami a Klinikák előtt van, én restauráltam, én hoztam helyre. Mondhatni Magyarország egyik legszebb figurális szobra, amit Kisfaludy mester csinált. Olyan fantasztikus plasztikai élmény volt nekem az a nagy szobor, hogy az a karakter, az él az emberekben, a festményt kevésbé ismerik — magyarázta Györfi Lajos szobrászművész.