Történelemportál

320 éve hunyt el az utolsó erdélyi fejedelem

Háromszázhúsz éve, 1690. április 15-én halt meg Apafi Mihály, a ténylegesen önálló Erdély utolsó fejedelme. Egész uralkodása alatt elkeseredett küzdelmet folytatott az egyre reménytelenebb nemzetközi környezetbe kerülő Erdély függetlenségéért, ám halála után a magyar függetlenség utolsó védőbástyája mégis leomlott.

I.apafi_mihály

1632. november 11-én született Erdély egyik legrégibb családjában, apja országtanácsos és Küküllő megye főispánja volt. II. Rákóczi György fejedelem 1657-es balsikerű lengyelországi hadjárata során Apafi tatár fogságba esett, ahonnan csak négy év múlva, 1661-ben szabadult.

A szászfenesi csatában 1660-ban elesett Rákóczit a fejedelmi trónon Barcsay Ákos és Kemény János követte. A török kiverte Keményt az országból, helyébe 1661 szeptemberében a kastélyából odarendelt Apafit választatta fejedelemmé. Kemény János megpróbálta ugyan a trónt visszaszerezni, de 1662-ben a nagyszöllősi csata után holtan maradt a harcmezőn.

Apafi csendes, jószívű, de befolyásolható és ingatag jellemű ember volt. Az ügyek intézését feleségére, Bornemissza Annára és Teleki Mihály kancellárra hagyta, aki hatalmát személyes érdekeire, sérelmei megbosszulására is felhasználta. A Porta hűbéreseként több Habsburg-ellenes török hadjáratban vett részt, de már szinte uralkodása első éveitől titkos kapcsolatban állt a bécsi udvarral.

Apafi-tallér

Menedéket nyújtott azonban az I. Lipót császár által üldözött magyar protestánsoknak, illetve a kudarcbe fulladt Wesselényi-féle összeesküvés is, és támogatta Thököly Imre felkelését, egészen addig, amíg Thököly fel nem bontotta eljegyzését a mindenható Teleki lányával, hogy Zrínyi Ilonát vehesse feleségül. Apafi 1683-ban megjelent a Bécset ostromló nagyvezír táborában, de még a vállalkozás kudarca előtt távozott onnan. I. Lipót 1687-ben sereget küldött Erdélybe, ahol az megverte az erdélyi hadakat, Apafit pedig behódolásra késztette.

A búskomorságba esett fejedelem, aki 1688-ban feleségét is elvesztette, Fogaras várába zárkózott, ahol csak óráival és könyveivel foglalkozott, itt is halt meg 1690. április 15-én. A trónon – legalábbis névleg – fia, II. Apafi Mihály követte, akit Lipót végül nem erősített meg a fejedelemségben, hanem Bécsbe vitette, ahol hercegi címet és évdíjat kapott 1713-ban bekövetkezett haláláig.

Apafi javára írható, hogy fellendítette az ipart, az elpusztult Bethlen-kollégiumot Gyulafehérvárról Nagyenyedre helyezte át, befogadta a sárospataki kollégium elüldözött tanárait, számos tehetséges diáknak biztosított külföldi tanulási lehetőséget.

Érdekesség, hogy alatta kezdett elterjedni Erdélyben a dohányzás. A fejedelmet 1691-ben az almakeréki szász templomban temették el, hamvait 1909-ben a Kolozsvárra vitték, s 1942-ben fejedelemhez méltó ünnepélyességgel temették el a Farkas utcai templomban. Korát Jókai Mór dolgozta fel az Erdély aranykora című regényében, és ekkor játszódik Móra Ferenc népszerű ifjúsági regénye, a Rab ember fiai is.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!