Történelemportál

Helyreállítják a gyulafehérvári vár kapuját

A román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja és a Gyulafehérvári Polgármesteri Hivatal kezdeményezésének köszönhetően helyreállítják a gyulafehérvári Karolina Vár ötödik kapuját.

a gyulafehérvári vár Károly-kapuja (forrás: wikipedia.org)

a gyulafehérvári vár Károly-kapuja (forrás: wikipedia.org)

A helyi hatóságok csütörtöki közleménye szerint a 2,5 millió lejbe kerülő restaurálást izlandi, liechtensteini és norvégiai forrásból fedezik, a kivitelezésre kiírt licitet pedig a Corint Grup nyerte el. A cégnek az alap átadástól kezdődően kilenc hónap áll rendelkezésére a munkálatok elvégzésére. A tavaly kezdeményezett projekt főpartnere, a helyi polgármesteri hivatal haszonélvezőként értékesítheti a közkincs jellegű ingatlant. A városháza felelőssége a kivitelező cég rendelkezésére bocsátani az ingatlant, kinevezni két helyi képviselőt, akik tagjai lesznek a munkálatokat vezető tanácsnak, és követniük kell a projektirányítást. A polgármesteri hivatalnak továbbá irodát kell létrehoznia a kivitelezés ellenőrzésére. A projekt során hátrányos anyagi hátterű vagy szociális támogatást nyújtó intézményekből származó fiatalokat alkalmaznak, akiket kiképeznek a helyreállítási munkálatokra. A vár hat kapuja közül az elsőt, a harmadikat és a negyediket már restaurálták, a másodikat pedig felújították.

Erdélyt már a magyar államalapítástól kezdve innen kormányozták mint különálló egységet, itt székelt az erdélyi vajda. Így már a X. századtól (sőt feltételezhetően már a római kortól) folyamatosan állt itt valamilyen erődítés. Ez azonban valószínűleg nem kőből épült, hiszen a komolyabb védműveket országszerte bevenni képtelen tatároknak 1241-ben Gyulafehérvárt sikerült kifosztaniuk és teljesen elpusztítaniuk. A török veszély hatására 1516-ban II. Ulászló elrendelte a város falainak megerősítését, innentől kezdve már biztosan a kővárról beszélhetünk. Az ország három részre szakadását követően a város lett Erdély kormányzati központja. 1704-ben itt választották az erdélyi rendek fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.

A mai napig látható várat Giovanni Morando Visconti olasz építész tervei alapján építették 1714–1738 között. A hét — Savoyai Jenő, Szent István, Szentháromság, Szent Mihály, Szent Károly, Szent Kapisztrán és Szent Erzsébet — bástyával rendelkező vár bejáratait a hat, szobros és domborműves kapunál alakították ki. A több mint százhektáros erődítmény három kapuja a város felé, a másik három pedig a gyakorlótér felé nyílik.

Gyulafehérvár várát szabályos négyszögű alaprajza, szokatlanul nagy alapterülete s benne a püspöki palota és a székesegyház elrendezése emeli ki. Püspöki székhelyeink közül az egyetlen, amely jóformán modern átépítések nélkül, az évszázadok átalakításai során rárakodott építészeti rétegek alatt őrzi középkori képét és szerkezetét. A vár szabályos, négyzethez közelálló alaprajza egy római légió castrumából (erődítményéből) alakult ki, amelyet középkori lakói védekezésre alkalmas falakkal vettek át, s amelyet a későbbiekben sem alakítottak át túlságosan. A ma is meglévő, helyenként embermagasságnyi vagy magasabb kötőgátak szabályos kváderekből épült falait később csak magasították, olykor védműveket ragasztottak hozzájuk.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!