A. Sajti Enikő történelmet hamisít?
Elsők között a Rubicon történelmi magazin (2009/5) közölte azokat a kutatási eredményeket, amelyekben A. Sajti Enikő szegedi egyetemi tanár kétségbe vonja az 1944-es délvidéki népirtás magyar áldozatainak eddig elfogadott számát. Szerinte 40-50 ezer helyett 4600 magyart likvidáltak a szerb tömeggyilkosok. A. Sajti Enikő az áldozatok számának meghatározásánál a legfrissebb szerb publikációkra és a népirtást végző OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda, vagyis “Népvédelmi” Osztály) jelentéseire hivatkozik.
A. Sajti Enikő
A. Sajti Enikő: népirtásról szerb levéltárak alapján
A. Sajti Enikő sajnos jelentősen csúsztat. Igaz, hogy a történészek elsősorban levéltári források alapján dolgoznak, de a délvidéki vérengzés esetében (akárcsak a holokausztnál) mindenképpen kivételt kell tenni az általános szabály alól. Ugyanis népirtásnál a levéltári kutatások nem vezethetnek az áldozatok számának pontos meghatározásához. A délvidéki magyar áldozatok több mint 90 százalékát a szabályos bírósági eljárást mellőzve, ítélet nélkül gyilkolták meg. A legtöbb esetben az alábbi forgatókönyv játszódott le: a szerb csapatok a falu vagy város elfoglalása után összeszedtek egy nagyobb létszámú magyar csoportot (ebbe a tanító és a pap mindig belekerült), amelyet még aznap likvidáltak (agyonvertek vagy lelőttek), majd az áldozatokat jeltelen tömegsírba temették. A kivégzettekről a legritkább esetben készültek hivatalos vagy félhivatalos jegyzőkönyvek. Ezért erősen megkérdőjelezhető A. Sajti Enikő azon állítása, hogy a szerb levéltári források megnyitása után tömegesen kerülnek elő pontos listák a kivégzett magyarokról. Mivel ilyenek 1944-45-ben nem készültek, ezért elő se kerülhetnek.
Anyakönyvi kivonatok? Szemtanúk?
A témával elmélyülten és tisztességesen foglalkozó magyar írók és történészek közül sokan (Cirkl Zsuzsanna, Cseres Tibor, Forró Lajos, Matuska Márton, Mojzes Antal, Papp Imre, Szloboda János, Telki Júlia stb.) azt a módszertani megközelítést választották, hogy sorra járják a délvidéki magyar településeket, és anyakönyvi kivonatok és/vagy keresztlevelek, továbbá az életben maradtak emlékei alapján összeállítják egy-egy település kivégzettjeinek listáját. Ezek a legtöbb esetben név szerinti listák, például Szloboda János Zentán történt ’44-ben című könyvében közli a 1944-es zentai áldozatok névjegyzékét. A települési listák összesítéséből aztán megkaphatjuk a magyar áldozatok tényleges létszámát, ezek alapján nagy bizonyossággal 20 ezer fő fölöttire becsülhetjük az áldozatok számát.
Tehát A. Sajti Enikő történelmet hamisít, amikor összemossa a szabályos bírósági ítélettel kivégzett magyarok 4 ezres számát az ítélet nélkül kivégzett több tízezer magyar számával! Egyben érthetetlen, hogy az igazság kiderítése helyett — hiszen ez a történész feladata — miért törekszik a magyar történészek egy csoportja a magyar történelem tragédiáinak tompítására, jelentéktelenítésére? Miért és kinek jó az, hogy a tényleg megtörtént magyar szenvedéseket igyekszenek a lehető legkisebb méretűre csökkenteni? „Trianon nem is volt olyan igazságtalan, különben is megérdemeltük”, „a magyar kisebbséget nem is érték olyan súlyos sérelmek” — hangzanak állításaik.
A. Sajti Enikő 1990 előtt hithű marxista történésznek számított, a 80-as évek végén a Társadalmi Szemle (a kommunisták egyik ideológiai lapja) szerkesztője is volt. A Kádár-rendszer után több pályatársával együtt hirtelen „pártatlan” és „független” történésszé váltak, de publikációik mindmáig arra irányulnak, hogy a magyar történelmet deheroizálják.
a szegedi egyetemen nagy sikere van a cikknek:)
J. Nagy László, Karsai László és még hosszasan lehetne sorolni a volt komcsikat, akik állami pénzen profeszorként rendszeresen gyalázzák a magyar nemzetet.
Ami engem Szabó cikkénél is jobban megkapott, az a fajta gondolkodásmód, ami a kommentekből süt. (Tisztelet a kivételnek.) Ha valaki nem ért velem egyet, vagy más következtetésre jut, az hülye, értéktelen, komcsi meg mit tudom én mi. Ez a mi szép új világunk, árad belőle a kulturáltság, a tolerancia. Ha valaki nem elvakult jobbos, az már nem is lehet jó szakember, példás tanár. Talán oda fogunk jutni, ami miatt megtörténhetett a délvidéki vérengzés? Majd megmondják a jóisten helyett, ki élhet és ki nem? Délvidéken a magyarok is öltek, dúltak, fosztogattak. Azokról az áldozatokról is illene megemlékezni. Mert mindkét vérengzés politikai bűntett volt.
Kár volt azt mondani "Nocsaknak", hogy nem tudja ki az a Szabó Gábor.
Szabó Gábornak legalább tudjuk a nevét, de Önök kicsodák?
Az pedig, hogy valaki ért-e valamihez, nem attól függ, hogy ott van-e egy konferencián, vagy nem.
A www.mult-kor.hu is arról tájékoztat, hogy az a kommunista assony ötezer lehetséges áldozatról beszél, pedig nem Szabó Gábor írta!
Amikor nem mind a 6 millió zsidó áldozatot lehet dokumentálni, az azt jelenti, hogy csak annyi áldozat volt, amennyit a délvidéki magyaroknál használt módszerrel igazolnának? Ezért a kijelentésért Önöket a zsidók joggal neveznék antiszemitáknak. Mi, a magyarok pedig joggal nevezzük magyarelleneseknek Önöket. Nagyon jó Szabó Gábornak a cikke, nem tudom, mit nem lehet elfogadni benne. A Nocsak által említett "ki élhet, ki nem" megvalósult a kommunizmusban. A. Sajti Enikő ennek az ideológusa volt...
"A. Sajti Enikő szegedi történész szerint mítosz az, hogy a Délvidéken 40 ezer magyart öltek meg a háború végén. Kevesebb, mint ötezer meggyilkolt magyarról van adat. Bár eltérések lehetségesek, nem valószínű, hogy a meggyilkolt magyarok száma meghaladná a partizánok által leginkább ellenségnek tekintett szerb csetnikekét, illetve a volksbundista németekét. A. Sajti Enikő szerint a tényfeltárás célja, hogy a történészek rögzíthessék a valós történéseket."
íme a link:
nol.hu
ezek után menjen a francba az összes Sajti Enikő fan!
A. Sajti Enikő jól ismert "történész" Szegeden meg úgy általában. Egy marxista senkiházi, igazi kommunista ma is... kérdezzetek rá a történész ismerősöknél, ha van....
Miért történt meg a délvidéki vérengzés? Miért ölték meg a magyarokat Versecen, ahova egyetlen magyar katona se tette be a lábát? Miért üldözték a magyarok tízezreit el a 2 világháború között? Ön szerint ez mind a magyarok hibája ezek szerint..
Az újvidéki vérengzés áldozatainak a nevei fönt vannak az emlékművükön, ahol minden évben megemlékeznek..
szegedi! érdemes lenne elolvasnod az eredeti tanulmányt, mert azt, hogy a magyar áldozatok száma nem lehet több mint a németeké, nem Ő állítja,csak megemlíti,hogy az e korral foglakozó történészek milyen módszereket alkalmaznak. A Professzor asszony Cseres-féle 40.000 számot, sőt 60.000 is említ az előadásában. EZÉRT KELL ELOLVASNOTOK AZ EREDETI ELŐADÁS SZÖVEGÉT, HA MAJD EGYSZER TÖRTÉNÉSZEK SZERETNÉTEK LENNI. A témával kapcsolatosan nagyon szívesen válaszolok bármilyen kérdésre. Egyébként délvidéki vagyok, de ez talán nem is annyira fontos. Üdv
Különben 1990 előtt Ő és kedves férje Anderle Ádámka felváltva voltak a BTK pártitkárai. Biztos ezt a poziciot is csak azért vállalták el, hogy objektiv történészek legyenek.
Nagyra értékelem, hogy elolvasta a hozzászólásokat, és válaszol is rájuk. Gondolom világossá vált az Ön számára is, hogy bármit is ír az a kommunista asszony a dolgozatában, ha megkérdezik, azt nyilatkozza vagy igyekszik sejtetni legalábbis, hogy nem volt negyevenezer magyar áldozata a szerb kegyetlenkedéseknek. Az, hogy Ön délvidéki csak növeli az Ön felelősségét ebben a kérdésben - ha már elárulta. Nem tudom, hogy Önt mi köti ilyen hevesen ahhoz a kommunista asszonyhoz, de a figyelmébe ajánlom, hogy madarat tolláról embert a barátjáról. Én az Ön helyében elhatárolódnék attól a tömeggyilkos és emberiség elleni bűnökért felelős kommunizmusnak az ideológusától! Azt is elmondanám, hogy egy tudóstól távol áll az olyan pökhendiség, hogy "Az e témával foglakozó konferenciákon nem láttam szabó gábort,aki tudatlan és felkészületlen. csókolom". Ez alapján pedig Ön még tudatlan és felkészületlen, mert minél többet tud az ember annál alázatosabb...
1. Az a jó történész, aki megirja az igazat. Ez lehet balodali, lehet jobb oldali teljesen mindegy.
2. Az a rossz történész, aki hazudik, csusztat és ezáltal történelmet hamisit. Ez is lehet jobb oldali vagy baloldali teljesen mindegy.
De általában az a tapasztalat, hogy a balodaliak többször estek a
2. kategóriába, mert pártjaik (1990 előtt MSZMP, 1990 után MSZP és SZDSZ) ezt megkövtelték tölük. Csak igy kaptak állást, csak igy lehettek professzorok.
Javaslom olvasd el a most megjelent História 2010/1-2-es számában Sajti Enikő tanulmányát, amely mintapéldája a történelemhamisitásnak.
össze vissza beszélsz, jól láthatóan ott van a Népszabadságos idézet. Mit hablatyolsz, meg konferenciázol, meg írod a hülyeségeket. én ilyet nem láttam, ott van egyértelműen amit ez a kommunista nő mondott, ha nem azt mondta volna, akkor gondolom, hogy már verte volna a palávert. Egyszerűen elképesztő, ott van , jól látható, értelmezhető, erre te nyomod itt a hülyeségeket, az embernek elmegy a türelme. Igazi kommunista módszer.
szóval ide rakom én is, hogy nimmercimber is megértse.
"A. Sajti Enikő szegedi történész szerint mítosz az, hogy a Délvidéken 40 ezer magyart öltek meg a háború végén. Kevesebb, mint ötezer meggyilkolt magyarról van adat. Bár eltérések lehetségesek, nem valószínű, hogy a meggyilkolt magyarok száma meghaladná a partizánok által leginkább ellenségnek tekintett szerb csetnikekét, illetve a volksbundista németekét. A. Sajti Enikő szerint a tényfeltárás célja, hogy a történészek rögzíthessék a valós történéseket."
LÁTOD? TUDSZ OLVASNI? TUDOD ÉRTELMEZNI? NETÁN LEFORDÍTSAM SZERBRE? MERT AZT KÖNNYEBBEN MEGÉRTED?
Másik Szegedi-nek a hozzásólása jogos, mert Ön sajnos nem néz szembe a tényekkel. Én is úgy látom, hogy írhatunk mi akármit, Önt nem érdekli az igazság. Máskülönben nagyra értékelem a kitartását, jó dolog, ha valaki ilyen rendíthetetlen tud lenni, csak a jó szolgálatába kellne állítani a kitartását. Mert, aki nem tudja elfogadni az igazságot, az "felkészületlen, szövegolvasási és értelmezési gondokkal küzd", és sajnálatos, hogy "ilyen felkészületlen történelem szakon végzhet" meg "bármit írogathathat".
elmosása. Sajti Enikő egy mélységesen elfogult és tevékenységével a balodal nemzetellenes ideologiáját szolgáló történész. Megvetést érdemel és nem dicséretet.
Igazi történelmi figura vagy, az 50-es évekből. Komcsizni persze nem trendi, mert "nem viszi előre a dolgokat" és nem PC. Részemről kb azt nevezem komcsinak, aki pont hátráltatja a "dolgokat", tehetségtelen, magabiztos, destruktív és cinikus, ja és a múlt egyik kínos maradványa.
Igaz, hogy ebből a cikkből meg a néhány kommentből nem derül ki sok A. Sajti Enikőről, de sokkal többet nem is érdemelne. Aki ismeri "munkásságát", tudja, h komcsi. Bocs a széplelkűektől.
gratulálok a cikkhez. ez sok emberhez eljut még, hiszen bármilyen kutató beírja Sajti nevét a google-ba, akkor az első oldalon megtalálja ezt is. Vagyis jó figyelmeztetés, hogy óvatosabban kezeljék a tanárnéni kutatásait:)
és kedves elvtársak ezt már nem lehet onnan kitörölni....:)
"A. Sajti Enikő szegedi történész szerint mítosz az, hogy a Délvidéken 40 ezer magyart öltek meg a háború végén. Kevesebb, mint ötezer meggyilkolt magyarról van adat. Bár eltérések lehetségesek, nem valószínű, hogy a meggyilkolt magyarok száma meghaladná a partizánok által leginkább ellenségnek tekintett szerb csetnikekét, illetve a volksbundista németekét. A. Sajti Enikő szerint a tényfeltárás célja, hogy a történészek rögzíthessék a valós történéseket."
mármost mi primitív sötét jobboldaliak ebből azt olvassuk ki, hogy Sajti nevű marxista elvtársnő történelmet hamisít. Tehát újbeszél nyelven ebben az idézetben nem ez van. UGYE MINDENKI MEGJEGYEZTE?
:)
természetesen tudjuk, hogy nem az újjából szopta az elvtársnő az adatokat, hanem aszonta, hogy a drága szerbek ezt meg ezt mondják, tehát ha ezt mondják, akkor az úgy is van. Akkor is úgy van, ha hülyeséget mondanak. Mert amint a cikkben is van, kivégzési listákat a drága jó szeretett partizán barátaink nem vezettek. Tehát ezekből a listákból nem lehet semmire menni, amire Sajti hivatkozik. Csakhogy egyem a szívét a kedves elvtársnőnek ő mégis azt mondja, hogy lehet, mert mind fogalmaz a drága jó "professzor" asszony mi mítoszokról beszélünk.
képzeljétek el, hogy egy történész előállna és azt mondaná, hogy a legújabb kutatások szerint nem 5 millió, hanem csak 500.000 holokauszt áldozatról van szó. szerintetek mi történne erre? profi levéltári anyagokra hivatkoznának, vajon mit mondana erre az a híres baloldali értelmiség? lenne pár tippem
nem arról van szó, hogy cáfolhatatlanok lennének a délvidéki magyarírtás számai. de az komoly kétségeket ébreszt bennem, hogy a szerb adatokból bármi kiderülhet, ezt a fenti cikk jól ábrázolja. Erre hivatkozni az bizony történelemhamisítás.
jönnek itt egyesek mindenféle tanulmánnyal, de a Népszabadságos cikkkel egyik elvtárs sem vitatkozik. Sajti miért nem kért helyreigazítást, ha nem azt mondta volna? Csak nem azért mert azt mondta?
A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt." (MTI)
tehát a Sajti féle elvtársak nagy nyilvánosság előtt kétségbe vonhatják, és jelentéktelen színben tüntethetik fel a magyar népirtást.
Beleolvasva a komentekbe elképesztően felháborodtam, hogy az ilyenek mint a kommunista Sajti így túl tudták élni az elmúlt 20 évet. Csak színt változtattak, de közben rombolnak ezerrel. Mikor fogja valaki kitakarítani az akadémiáról, a felsőoktatásból ezt a bagázst?
A takarítást majd O. V. és kormánya elintézi, a vidéki önkormányzatokban már meg is tette. (Ebben élen járt Békéscsaba.) Jövendő miniszterelnökünk már tudatta is a jónéppel, ő majd megmondja, ki a jó művész, értelmiségi.
Egyébként az MTA-t már két ciklus óta az Orbán fanklub tagjai irányítják. Szíveskedjen hozzájuk fordulni.
Ezt a honlapot eleddig (kommenthiányos cikkek)alig olvasták, míg A. Sajti Enikőt meg nem rágalmazták. Azóta remélem, megnőtt a látogatottságuk. Lám, mire jók a kommunisták...:)))
Egyébként az eredeti írás címét lezáró kérdőjelre felhívnám a lelkes kommentezők figyelmét. Üdv, és szép napot!
"Kívülálló" szóvá tette a szakmai érvelést. "Fehér" hozzászólását leszámítva, én is hiányolom. "Kívülálló" azonban téved, amikor "habzo szajjal komcsizo jobboldal"-ról beszél. A.Sajti Enikő kommunizmusáról mind a fenti cikk, mind a hozzászólások bőséges adatokat szolgáltatnak.
Az olyan értelmetlen hozzászólást pedig, mint az "Aranytojásé" - túl azon, hogy hazugság, és nem "tudományos, sem szakmai", hanem csak személyeskedés - jobb lett volna kihagyni. Akkor már sokkal jobb hozászólása van "Szögedinek", aki szóvá teszi: hogy ha a szerb gyilkosok nem vezettek kivégzési listát, az nem jelenti azt, hogy a kivégzettek száma csak annyi volt, amennyit feljegyeztek. Ezért van igaza "Igaz"-nak is.
Örülök, ha ezt a honlapot mind többen látogatják, úgy ahogy "Nocsak" is mondta, mert a cikk, amihez hozzászólunk, nagyon jó, főleg, hogy igaz. Szerintem mindenki megnyugodhat abban, amit Nimmercimber mondott: A kivégzettek PONTOS számát nem ismerjük, de, hogy A.Sajti Enikő szerint "mítosz az, hogy a Délvidéken 40 ezer magyart öltek meg" mert "kevesebb, mint ötezerről van adat", súlyos magyarellenesség és nagy fokú rosszindulat. Minden történész tudja, hogy A BIZONYÍTÉK HIÁNYA NEM A HIÁNY BIZONYÍTÉKA!
Remélem, nem kellett a professzor asszonynál repetáznia, és most emiatt már kétszer késztetést érezni a valótlanság sulykolására: miszerint párttitkár volt az egyetemen. A. Sajti Enikő sosem volt párttitkára a szegedi egyetemnek.
Dolgozni csak pontosan, szépen... És, ha lehet, bosszúzni is.
De ha van egy kis iedeje menjen el egy könyvtárba és vegyen ki egy 1990 előtt kiadott Sajti könyvet. w
De addig is higgye el nekem a Sajti Enikő meg a férje az egyetemen a két legnagyobb komcsi volt 1990-ig. Utána hirtelen pártatlan szakemberek lettek.De persze azért továbbra is hűek a komcsi ideologiához.
Azt, hogy a mostani életrajzukban nem szerepeltetik, hogy milyen párt és KISZ funkcióik voltak, szinte természetes. Ez egy bevált komcsi stratégia. De azért ne feledje Kövér László egyik hires mondását, mely szerint "Kommunista disznóból nem lesz demokratikus szalonna!"
(www.ujkortortenet.hu
A honlapra felkerülő szöveget Ö maga írta
1974: bölcsészdoktor
A disszertáció címe: Szeged gazdasági, társadalmi helyzete és a munkásosztály harca a Hivatásszervezet ellen a harmincas évek második felében
1967: egyetemi diploma, JATE, történelem-orosz szak
Gondolom a doktori disszertéció cime elég meggyőző Önnek. A tartalma kb. annyi, hogy a szegedi komcsik hogyan harcoltak a Horthy fasizmus ellen.
Ezek után ugye nem akarja azt mondani, hogy Enikő nem komcsi
I. Életrajzi adatok
Név: A.Sajti Enikő
Nyelvtudás: orosz felsőfok, szerb – horvát középfok, angol
Egyéni honlap: nincs, van viszont tanszéki www.ujkortortenet.hu.
II. Tanulmányok
1971-1973: Marxizmus-leninizmus esti egyetem. Magyar munkásmozgalom története tagozat.
1962-1967: JATE BTK történelem - orosz szak
1958-1962: Gyula, Erkel Ferenc Gimnázium
III. Végzettség/diplomák/tudományos fokozatok
2003: A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora
Az értekezés címe: Impériumváltások, revízió és kisebbség: magyarok a Délvidéken 1918-1947.
1998: habilitáció ( Pécsi Janus Pannónius Tudományegyetem)
Hallgatói előadás: A jugoszláv önigazgatás kialakulása, válsága és csődje.
Tudományos előadás: Egy kisebbség megmaradásának lehetőségei és korlátai: magyarok Jugoszláviában 1918-1941.
1984: a történelemtudomány kandidátusa
A disszertáció címe: A magyar kormányok délszláv politikája a Délvidéken 1941-1944.
1974: bölcsészdoktor
A disszertáció címe: Szeged gazdasági, társadalmi helyzete és a munkásosztály harca a Hivatásszervezet ellen a harmincas évek második felében
1967: egyetem, történelem-orosz szakos középiskolai tanár
Ugye a marxista egytemre is azért járt mert utálta a komcsikat?
Ellenben továbbra sem látom, hol, mikor volt ő párttitkár. Mert nem volt.
szerinted akkor A. Sajti Enikő nem kommunista? pontosabban te hogyan határoznád meg az elvtársnő munkásságát?
Ha meg nem hiszi, hogy pártitkát volt, beszéljen néhány olyan emberrel a szegedi egyetem bölcsészkarán aki már 1990 előtt is ott volt.
a szerb-horvát konfliktus idején voltam egyetemista Szegeden. Sajti óráin olyan érzése volt az embernek, mintha egy szerb előadó lenne. Mindig a szerb nézőpontot propagálta, csak az volt neki fontos. Nem véletlen, hogy a délvidéki magyarokkal szemben is szerb nézőpontból közelít. Sajtinak lehet mondani bármit, ha a szerb "tudományos" élet mond valamit, azzal egyből azonosul.
annak pedig kifejezetten örülök, hogy végre valaki fel merte vállalni hogy megírja azt amit ez a Sajti művel.
Tanítványa voltam Sajti Enikőnek, igen még a 80-as években, tudtommal nem volt párttitkár, csak a férje, és mindig korrekt, tárgyilagos órákat tartott. A férjéről nem nyilatkozom, ő is tanárom volt, de később elveszítette a hitelességét előttem.
A választások előtt megint felerősödött a "komcsizás", tekintet nélkül annak tartalmára, ez inkább érzelmi megnyilvánulás. Szerintem ez felesleges. A múlt felhánytorgatása nem segíti ki az országot a slamasztikából, ahová mindkét oldal erkölcstelen politikusai lökdösték.
Az ún. komcsik eltakarítása egyetemi berkekből lassan természetes folyamat, tekintettel arra, hogy nyugdíjba kerülnek. De úgy látom, az egyoldalúság betegsége átadódott, csak ellenkező előjellel, ami megint nem vezet sehová. A történész dolga a lehetőleg több forrásra alapozott, bizonyítható adatok felkutatása, felsorakoztatása, elemzése és nyilvánosságra hozatala, esetleges következtetések levonása. No meg az. hogy bátran felvállalja kutatási eredményeit. Azt hiszem, Sajti Enikő ezen szempontok egyike ellen sem vétett.
És arról sem szabadna megfeledkezni, hogy mi magyarok okoztunk és elszenvedtünk sérelmeket idevándorlásunk alatt is és letelepedésünk után is. Semmivel sem vagyunk sem rosszabbak sem jobbak egyik népnél sem. A bajok mindig abból keletkeznek, ha erről megfeledkezünk...
Hát igen, megint ez a "A múlt felhánytorgatása nem segíti ki az országot a slamasztikából"
Éppen, hogy ez segíti(tené) az országot ki a slamasztikából. Rendszerváltáskor olyan törvényt kellett volna hozni, hogy aki párttitkártól fölfelé akármilyen funkciót foglalt el, az nem dolgozhat a közigazgatásban vagy állami szerveknél.
Ki kellett akkor tisztítani az akadémiát, a hivatalokat az egyetemeket a komcsiktól. Most már késő, most már sajnos csak a "komcsizás" marad, mert ezek bebetonozták magukat.
Ők is ugyanezt csinálták 45-után, ezt kellett volna velük is csinálni. Most sajnos tovább fog tartani ez a folyamat, de idővel helyreáll a rend. Magyarországon a háború előtt sosem volt jelentős társadalmi bázissal bíró "baloldali" párt, inkább a radikális jobboldal vitte el az alsó rétegek voksait, most is úgy lesz.
folytatták a megszokott "munkájukat" a változás után is.
Tünjenek végre el.
- 1. A szóban forgó kommunista asszony ellentmondott magának, amikor egyet írt a dolgozatában, és mást nyilatkozott az újságoknak. Azoknak, akik olyan buzgon igyekeztek tisztára mosni A. Sajti Enikőt, ezt a hazugságát a figyelmükbe ajánlom. Remélem vannak annyira erkölcsösek, hogy elítéljék a hazugságot.
-2. Szemben azzal, amit A. Sajti Enikő állít, a szerbek által kivégzett magyarok száma bizonyíthatóan több volt ötezernél. Egyedül a járeki haláltáborban 6429 személy pusztult el (legalább). Igaz nem tudom, hogy hányan voltak közülük a magyarok, és hányan voltak németek, de a kommunista "történész"asszonynak ez a szakmaiságot nélkülöző és felületes munkája nem bizonyítéka annak, hogy csak kevesebb, mint ötezer magyar halt volna meg az 1944 utáni szerb népírtásban. Ellenben felhívja a figyelmet arra, hogy A. Sajti Enikő megbízhatatlan. Hogy "Nimmercimbert" idézzem: tudatlan és felkészületlen.
Nézzük még 1x az MTI közleményét: "Egy, a közelmúltban lezárult kutatás alapján annyi már biztosan állítható, hogy a Vajdaságban a délvidéki vérengzések kapcsán mintegy ötezer magyar vesztette életét. Ez ugyan még nem a végleges szám, de a köztudatban élő "sok tízezres" szám túlzó - mondta el A. Sajti Enikő történész."
Az MTI közleményeinek szerkesztésekor hangfelvetélekelet használ, tehát ha rossz az idézet, egyértelműen az MTI hibáztatható. Különben teljesen jogosan kritizálhatom A. Sajti Enikőt csak az elmondottak alapján is.
üdv: Szabó Gábor
Az összegyűjtés?
"A Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának 2000. december 11-i határozata alapján a Vajdaság II. világháborús veszteségeinek kutatására bizottságot hoztak létre. A bizottság kutatásai szerint a Vajdaság korabeli területén (Bácska, Bánát, Baranya és Szerémség) 1941 és 1948 között igazolhatóan - azaz név szerint azonosítva - 83 881 fő vált a háború alatt és közvetlenül utána különféle indíttatású megtorlások áldozatává. A források hiányosságai és a kutatás módszertani bizonytalanságai miatt azt feltételezik, hogy az áldozatok száma, köztük a magyaroké is ennél mindenképpen nagyobb kell legyen, és a vajdasági összes áldozat száma elérheti a 100 ezer főt az adott periódusban. A kötetben regisztrált 83 881 főből a szerb áldozatok száma 42 283 fő, a zsidóké 15 495 a németeké 15 419, a magyarok száma 4624 fő, a horvátoké pedig 2702 fő volt. A magyarok ellen irányuló megtorlások 1944 és 1948 közé estek, vagyis azokat kizárólag az új jugoszláv hatalom, a partizánok követték el."
itt viszont azt látom, hogy A. Sajti Enikő az igazolható áldozatok számáról beszél, amely köztudottan (holokausztkutatás) töredéke a valódi áldozatok számának.
a jobboldali hagyományról szóló számot Romsics elvtárs szerkesztette, a lap szerkesztőbizottsága csak úgy duzzad a kommunista marxistáktól: Bácskai Vera, Ormos Mária, Romsics Ignác, Orosz István....
a lap kedvelt témája pedig Kádár János, jó pár számot és könyvet megjelentettek róla...
az már csak véletlen, hogy Sajti elvtársnő, Anderle elvtárs felesége éppen a Rubicont tiszteli meg a történelemhamisító cikkével...
Különben pedig én tisztában vagyok azzal, hogy mi a történelem. Amellett, hogy előfordulnak Sajti-féle cikkek, összességében jól összeszedett, alapvetően tárgyilagos és elfogulatlan folyóiratnak tartom. Emellett úgy gondolom, hogy érdemes több forrásból tájékozódni, és akkor viszonylag könnyen kiszűrhetőek a hazugságok. Ennek a Nagy Magyarországnak a legfrissebb számára kíváncsi vagyok, majd keresek egy könyvesboltot, ahol árulják.
abban nagyon is egyet értünk, hogy érdemes több forrásból is tájékozódni.
persze magyar témákat is elővesznek, mint az általad említett jobbdoldal történetét. Kár, hogy ennek az ideológiai irányvonalát Romsics Ignác határozta meg, aki olyan kommunista volt, hogy vörös színben is álmodott. Sokan emlékszünk még arra, hogy szegedi egyetemistaként hogyan is rohangált a nagy vörös zászlóval a május 1-i felvonulásokon. Mostanában váltott a bizniszen, mint annyian. A Rubiconba konzervatív szerzők is írnak, bizonyára azt sem tudod, hogy ezek közül hányan sopánkodnak, hogy ezt, meg azt kihúzták a cikkéből, a lényeget.....
nekem nem kell bemutatni a Rubicont, az összes számát ismerem. De külön nagy öröm volt az, hogy Nagy Magyarország néven egy másik újság is létrejött, amely látványban is felveszi a versenyt a Rubiconnal, bár szerintem az új Károlyis számban felül is múlta.
a különbséget két számból is meg lehet ítélni, olvasd el a Nagy Magyarország Horthy és Károlyi számát és hasonlítsd össze a Rubiconban megjelent cikkekkel. Vagy javasolhatnám még a szlovákok történetéről szóló számot is, ami talán az elmúlt 2
Elég sajnálatos, hogy vannak még magyar történészek, akik képtelenek levetni politikai hovatartozásukat.
A szerbek nem csak a magyarok ellen követtek el tömeggyilkosságokat, hanem horvátok ellen is, sőt a muszlim lakosság ellen is.
Nem kellene szépíteni és takargatni a piszkos ügyeket, mert amíg ezt teszik, addig sajnos nem lesz nyugalom. De elfogadhatatlan az is, hogy a magyarság által elkövetett negatívumokat sokszor felnagyítva, kiemelttett piszkos dolgokat elhallgatják. Mitől korrekt az iylen állásfoglalás?
Ormos Máriának pl. vannak kiemelkedően jó munkái is, átfogó tanulmányai. Miért jó egy történésznek, ha negatív képet fest magáról?
Javítás:
....sokszor felnagyítva, kiemelten kezelik,miközben a magyarság ellen elkövetett piszkos ügyeket meg elhallgatják hivatalosan.
* 1990. március 19. - Fekete március (románul: Violenţele interetnice de la Târgu Mureş). Hodákról és Libánfalváról beszállított ittas románok életveszélyesen megsebesítik Sütő András magyar írót, aki elveszítette fél szeme világát is.[34] (Románia)
* 1992. szeptember 17. - A Slovan-Bratislava-Ferencváros BEK mérkőzésen a magyar szurkolók ellen brutális szlovák rendőri fellépés. Előre kitervelt módszeres magyarverés volt – nyilatkozta a Népszabadságnak a helyszínen szurkoló Farkasházy Tivadar.[35] (Szlovákia)
* 2004. augusztus 22. - Szabadkán két fiút, akik egy vidéki buszról szálltak le a Pátria szálló előtt, közrefogott és agyba-főbe vert féltucatnyi szerb huligán. "Nem számít, ez is magyar, verd nyugodtan!" - mondta az egyik támadó.
* 2004. szeptember 16. - Az Európai Parlament felszólította a szerb hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a vajdasági magyarellenes incidensek leállítása érdekében, amennyiben az ország folytatni akarja az Európai Unióhoz való közeledést.
* 2004. szeptember 17. - Átlépte Röszkénél a magyar határt a szabadkai Sötét család, amelynek tagjait súlyos zaklatások érték. A családfő előtte már többször jelezte: a fenyegetések és zaklatások miatt elindulnak Magyarországra, ahol politikai menedékjogot kérnek.[36]
* 2004. szeptember 29. - "Halál a magyarokra" feliratot festettek Újvidék Újtelep nevű sűrűn lakott negyedében egy ház pillérére, a Feketicsről Topolyáig közlekedő Topolatrans autóbuszán pedig egy szikicsi magyar fiatalembert megvertek reggel, mert rámosolygott egy szerb fiúra.
* 2004. december 18. - Két vajdasági magyar egyetemistát pofoztak fel Újvidéken, amiért magyarul beszéltek az utcán, a súlyosabb attrocitást a közelben buszra várakozók akadályozták meg.
* 2005. december 9. - Udvarnokon szerb fiatalok zaklatták a tordai autóbusz utasait, és azzal fenyegették őket, hogy ötvenen fognak visszatérni Tordára. (Szerbia)
* 2005. december 23. - Csőszteleki szerb fiatalok vertek meg magyar zenét hallgató fiatalokat. (Szerbia)
* 2005. december 24. - Vallási és nemzeti gyűlöletkeltés miatt őrizetbe vettek egy szerb fiatalt, aki többedmagával karácsonykor bántalmazott két, nála idősebb magyar férfit. (Szerbia)
* 2005. december 31. - A Szováta-megyei Medve-tónál egy, 20-30 fős román társaság petárdákkal és rakétákkal kezdte dobálni a szomszédos, szovátai magyar fiatalokból álló, 12 fős asztaltársaságot. Az egyik magyar fiatal az anyanyelvén ezt szóvá tette. A román csoportból erre köpködés volt a válasz, majd ütlegelni kezdték a magyar fiatalokat.
* 2006. július 29. - A Szent Anna-tóhoz kiránduló hét kézdivásárhelyi fiatalt egy ittas rendőr arra utasította, hogy ne álljanak meg motorjukkal az út szélén, hanem hajtsanak be a parkolóba. Ennek eleget is tettek, a parkolóban azonban négy másik rendőr és tíz álarcos rohamrendőr várta és agyba-főbe verte őket.
* 2006. augusztus 25. - Malina Hedviget, csallóközi magyar nemzetiségű, német szakos nyitrai egyetemistát a reggeli órákban támadott meg Nyitrán két fiatal bőrfejű szlovák férfi, mivel a fiatal nő magyarul beszélt az utcán. (Szlovákia)
* 2006. augusztus 26. - Egy diószegi fiatalembert éjjel vertek meg, mert magyarul beszélt. Mielőtt az egyik támadója megütötte volna, megkérdezte, vajon ismeri-e Ján Slotát, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kirohanásairól ismert elnökét, és tudja-e, vajon hol lakik. (Szlovákia)
* 2006. szeptember 1. - A felvidéki Nagymegyer melletti Ekecs település művelődési házában súlyosan bántalmazott több felvidéki magyar nemzetiségű rock-rajongót egy szlovák fiatalokból álló csoport.
* 2007. június 10. - Néhány magyar péterrévei autóbusszal ment szórakozni Zentára és szerb személyek elénekeltették velük a Đurđevdant, ha megakadtak, megpofozták őket.
* 2007. július 25. - Brutálisan megvertek egy fiatal szegedi orvost a vajdasági Zentán, ahol az áldozat könnyűzenei koncerten vett részt hallgatóként. Elmondása szerint, azért bántalmazták a bácskai városban, mert magyarul beszélt.
* 2007. augusztus 16. - Egy Csongrád-megyei szervezet jótékonysági adománygyűjtő akciót folytatott a dévai magyar árvaház gyermekeit támogatására. Dévára utaztak, hogy az összegyűlt adományokat átadhassák az árvaház köztiszteletben álló vezetőjének, Böjte Csaba atyának, ám az árvaházból távozva tagjaikat román személyek megtámadták, és fizikailag bántalmazták.
* 2007. november 10. - Az Újvidék melletti Temerinben egy körülbelül tízfős szerb csoport az autóbuszon nekiesett három magyar fiatalnak, és gyalázkodó szavakkal sértegették a többi magyar utast is.
* 2008. március 18. - Nagyszőlősön egy fiatalasszonyt azért vertek meg, mert magyarul beszélt az utcán.
* 2008. április 19. - Kolozsvár szívében bántalmaztak három magyar fiatalembert azért, mert anyanyelvükön beszéltek. Kettejüknek súlyosabb sérülései voltak, egyiküknek eltört az orra. Támadóik az unguri, vagyis magyarok, valamint a bozgori szót ismételgették, ami románul hazátlant jelent.
* 2008. április 19. - A szabadkai Maxi Market előtt Slobodan Đorđević és Luka Tubić nemzeti alapon sértegették Komjáti Attila magyar fiatalembert, majd leköpték barátnőjét. Amikor közbe akart avatkozni, Đorđević hasba szúrta. Életveszélyes állapotban a szabadkai kórházba szállítottak, de utána felépült. (Szerbia)
* 2008. április 26. - Temerinben két magyar fiatalt vertek meg. (Szerbia)
* 2008. május 1. - Vársonkolyoson nagyváradi magyar sátorozókra támadtak rá az éj folyamán román alakok.
* 2008. május 6. - Törökkanizsán, két fiatalt vertek meg, miközben magyar zenét hallgattak mobiltelefonon. A szórakozóhelyen levő 4-5 szerb fiatal úgy összeverte a két fiút, hogy az egyikük agyrázkódást szenvedett. (Szerbia)
* 2008. augusztus 8. - Kolozsváron egy magyar fiatalember éppen vendéglőből jött ki két barátjával, amikor két ittas román suhanc rájuk támadt. A magyar fiatalember állítása szerint a konfliktus oka pusztán az volt, hogy magyarul beszéltek.
* 2008. október 24. - Szabadkán születésnapját ünneplő édesapja és bátyja társaságában Kónya Róbert hazafelé tartott, amikor megtámadták őket. Az incidenst nem előzte meg semmilyen szóváltás, a szerb ifjakat az zavarta, hogy magyar nyelven beszéltek. (Szerbia)
* 2008. november 1. - DAC–Slovan labdarúgó mérkőzésen, amelyen Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes is részt vett, szlovák rohamrendőrök összeverték a magyar szurkolókat (Szlovákia)
18. perc: A szlovák kommandósok berontottak a magyar szektorba, összeszorítottak körülbelül ezer magyar szurkolót, egy kb. tíz méter széles sávba. Eközben a Slovan-drukkerek petárdákat dobáltak be a pályára, arra a rendőrök nem is reagáltak. A mérkőzés félbeszakadt.
20. perc: Két magyar szurkoló mozdulatlanul feküdt a magyar szektorban, ahová benyomultak a szlovák rendőrök. Mentők érkeztek több hordággyal. Közben a labdarúgó mérkőzés állt, a magyar szurkolók nem fértek el a szektorukban és egymást taposták, a rohamrendőrök tovább ütlegelték őket.
25. perc: Hordágyon elvitték a megsérült magyar szurkolókat. Egy fiatalembert egy órán keresztül kellett a mentőhelikopteres elszállítása előtt újraéleszteni. Maradandó egészség-károsodást szenvedett. Három magyar sérült került a kórházba, kettő az eszméletét is elvesztette. Később folytatódott a mérkőzés.
* 2009. március 14. - A Szilágy megyei Sarmaságon Róbert egy születésnapi buliról sétált haza, és közben zenét hallgatott, fülhallgatóval. Nem beszélt magyarul az utcán, nem volt nála sem zászló, sem kokárda. Egy román társaság ismerhette őt és megállította. Megszólították: „Bă ungurule!” (Hé, magyar!) majd elkezdték ütni-verni, majd távoztak.
* 2009. március 27. - Magyar származása miatt vertek meg egy 16 éves fiút a Vajdaságban. A 7-8 szerb fiatalból álló társaság hátulról támadt a fiúra, boxerrel arcon ütötték, aki emiatt nekiesett egy kirakatüvegnek. Arccsontja eltört és járomcsontja beszakadt, súlyos sérülései miatt meg kellett műteni. Többen elmondták: szinte mindennaposak a szerb diákok részéről a magyarokat sértő megjegyzések.[37]
* 2009. március 29. - Vasárnapra virradóra ismeretlen tettesek megrongálták a temerini tájház előtt álló, eredetileg még a 19. században állított római katolikus keresztet, sőt a bádogból készült Krisztus-corpust is megpróbálták letépni, ám ez nem sikerült nekik. Ádám István, a VMDP községi képviselője feljelentést tett a rendőrségen, s ennek nyomán lefolytatták a helyszíni vizsgálatot.
Ez, akárcsak K. Csongor középiskolás két nappal korábbi bántalmazása is egy kb. tizenöt fős, szerbül beszélő csoport részéről, azt jelzi, hogy a kisebbségellenes indulatok ismét feléledőben vannak (vagy tán soha nem is lankadtak) Temerinben, de – mint a bezdáni magyar fiú két héttel azelőtti brutális megverése jelzi – hasonló a helyzet Vajdaság más községeiben is [38]
* 2009. szeptember 14. Szabadka központjában szerb fiatalok négy magyar fiatalt támadtak meg.[39]
A magyarellenesség pusztán , s elfogadhatatlan ez a 21. században!!!!!
Forrás:Wikipedia
A megtorlások magyar áldozatainak számát 30.000 és 45.000 közé teszik.
Nos, ha a magyar kutatók feltárták, akkor miről beszél Sajtli Enikő?
Forrás: Földi Pál - A Magyar Királyi Honvédség a második világháborúban, 56-58. oldal
Zvonimir Golubović: Racija u Južnoj Bačkoj, 1942. godine (Novi Sad, 1991) pp. 146, 147. (szerbül)
↑ Györkei Jenő: Idegen bírák előtt. Szombathelyi Ferenc újvidéki pere és kivégzése-Wikipedia
Pimasznál több, úrhatnám kommunista rövidlátók tartják magukat S. E. és bűntársai még mindig Magyarországon!
Nem kevésbé bántó a rövidlátó támogatók által tapasztalható mindenáron-védekezés (pl. egyikük kioktatva hozzászól a témához S.E. védelmére kelve. nimmercimber-ről van szó, csókolom...)A II. világháború magyarországi zsidó áldozatainak számának szándékos felduzzasztása köztudott már, de mindenki hallgat, mert a megtörténteket elbagatellizálni nem szabad azonban a cáfolatokra és a ténybeli tisztázásokra ráragasztják a mindenkori náci jelzőt. Azonban óriási bűnnek tűnik a délvidéki magyar áldozatok számának (így is, úgy is 42 000 fölött, a ma élő hozzátartozók vagy tanúk tanúságtételeivel megerősítve) elbagatellizálása, a délvidéken immár régen napvilágra hozott, és települések szerin is ismert, listázott áldozatok nevével tényszerűen bizonyított kivégzések tényének elhazudozása. A magyarirtások tényének tagadását igenis csatolják a holokauszttagadás importtörvény mellé, hadd díszelegjen. Ne legyen könnyű álma a hazudozó kommunistáknak soha.
teljesen igazad van!
Ezért is nagyon aktuális már, hogy felébredjen a társadalom, és azokat támogassák, akik a valóságot közvetítik, és nem a megélhetési oldalát a tudományos élet szakembereit illetően, de a politikában is így kellene lenni. Bár a politika nehezebb ügy, hiszen szerves része a bel-és külpolitika a nemzetközi nagypolitikának.
There is mistaking it...
www.magyarszerbmult.hu
Szerintem teljesen korrekten felsorolja a különböző kutatások eredményeit.
Igazából csak hivatkozik a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza által létrehozott bizottság 9 kötetben publikált kutatási eredményeire, mely szerint 1941 és 1948 között 83.881 fő vált megtorlások áldozatává a Vajdaság korabeli területén. Többségük szerb, zsidó, német. Többségük a magyar és a német hadsereg és rendfenntartó csapatok áldozata. (Az elhurcolt zsidókat nem számolták bele, csak a helyben meggyilkoltakat.)
Magyar közülük 4624 fő. Többnyire a partizánok, pontosabban az OZNA áldozatai 1944 és 1948 között.
Természetesen lehet ennél több az áldozat, de jelenleg nincs rá bizonyíték.
Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a magyarok kivégzéséért felelős OZNA kérkedett és büszke volt a 40 ezernél több szerb áldozat miatti bosszúra, valójában a számok feltupírozásában voltak érdekeltek, s nem az ellenkezőjében.
A valós adatok tehát talán alacsonyabbak lehetnek ennél az értéknél, de nem jelentős mértékben.
Jelenlegi tudásunk szerint tehát a délvidéki magyarellenes bosszúhadjáratnak kb. 4-5 ezer, többnyire ártatlan áldozata lehetett. Ez is elszomorító.
Nem leszünk attól nagyobb magyarok, ha mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy a Délvidéken a magyarok szenvedték a legtöbbet, mert sajnos ez nem igaz. Látni kell, hogy ez egy súlyos bosszúhadjárat volt, nem minden előzmény nélkül. A bosszú mindig az ártatlanokat sújtja.
Ön egy szánalmasan buta alak...azt írja nincsen rá bizonyíték...kedves miszter, valóban nincs, ugyanis a gyilkosok nemigen vezettek erről listát különféle okok miatt, csak Önnek nem mondom el, hogy miért, mert úgyse tud magyarul
előzmény? ismeri a kaboli bírók esetét? megmentették a helyi szerbeket, hálából a szerbek kivégezték őket...egyáltalán nem számított semmi, csak a terror....
A. Sajti Enikő tisztességes cikkeket ír, én szerintem ti nem olvastátok el ezeket.
Attól, hogy tizedannyi áldozat van - jelenlegi tudásunk szerint -, a bűn még bűn marad. Szomorú a 83.881 ártatlanul kivégzett szerb, zsidó, német, magyar stb. vajdasági sorsa 1941 és 1948 között, s ezen nem változtat, ha közülük 4624 a magyar, s nem 40 ezer. Szerintem ebben nincs semmi magyarellenesség.
Tudtommal egyébként az általatok idézett szerzők többsége mindig a többezres számot mondta, a 40 ezerre irodalmi művek megbízhatatlan adatait leszámítva nincs forrás.
Egyébként a vajdasági parlament vizsgálata előtt egy szerb történész szintén az 5 ezres számra jutott, s a magyar helytörténészek is 4 ezer nevet tudtak eddig összeírni. A népmozgalmi adatok sem támasztják alá az ennél nagyobb népességvesztést. (Lásd a fenti összefoglalót!)
De nem értem, hogy ezekkel a tényekkel mi a baj. A 4-5 ezer magyar áldozat sorsa is szörnyű volt. Mint ahogy a 79 ezer egyéb nemzetiségű lakosé is, akiket német-magyar, ill. kisebb részt szerb, horvát, román, bolgár és szovjet fegyveresek meggyilkoltak.
Mit gondol, a megkérdőjelezhetetlen számú úgynevezett náci koncentrációs táborok adatait miből állították össze? Német listákból? Ajánlom Önnek Matuska Mártonék gyűjtéseit, akik végigjárták ezeket a helységeket és teljesen más következtetésre jutottak.
Sok kutatni való van még a témában, a pontos számot nem ismerjük de az biztosan messze van Sajti kartásnő szelektív kutatómódszereinek eredményeiről.
Eléggé jól ismerem az Ön kommunista "barátnője" cikkeit, könyveit, sokkal durvább ferdítések vannak benne, mint ebben a cikkben, amihez hozzászólt.
A tömegsírok feltárása, a népmozgalmi adatok követése, a visszaemlékezések összevetése és a levéltári források együtt pontosítani fogják az eredményt. Ez hosszú és kitartó munkát igényel. Jelenleg is dolgoznak kutatók a helyszínen, évek hosszú munkájával közelebb kerülünk az igazsághoz.
Jelenleg az a legvalószínűbb, hogy a magyar áldozatok száma 5000 körül lesz.
A. Sajti Enikő írásaiban minden forrásra kitér, de a legmegbízhatóbb mégis csak a közös magyar-szerb akadémiai bizottság által is elfogadott 9 kötetben összefoglalt jelentés.
A magyar forrásokat is feldolgozta. Jelentős írásokban foglalja össze a vajdasági magyar helytörténeti kutatásokat. Korábbi írásaiban kimerítően elemezte a magyarországi forrásokat is. Az elhangzott vádak teljesen alaptalanok. Valójában nem is kellene erről vitázni, én csak azért írok ide, mert szerintem igazságtalanul vádolják és mocskolják ezen az oldalon. Márpedig történelmi kutatást csak tudományos alapon lehet végezni, és a kapott eredményeket csak tudományos alapon lehet cáfolni. Ebben a témában az itt megszólalók - magamat is beleértve - nincsenek erre felkészülve, kutatásokat a helyszínen nem végeztünk. Egyébként én úgy tudom, hogy a vajdasági helytörténészek jó kapcsolatot ápolnak A. Sajti Enikővel, hiszen hosszú évek óta az első magyarországi történészek egyike (pl. Mezei Zsuzsannával együtt, aki több áldozatot valószínűsít, de elismeri az eddigi eredményeket), aki kutatja is a témát, nemcsak kinyilatkoztat róla.
Gondoljunk bele, a szerbeket aligha győzte meg eddig, hogy politikailag igencsak elfogult, gyűlölködő portálok megbízhatatlan adatokkal bombázták őket. Ez szerb részről a teljes tagadáshoz vezetett. Viszont a tisztességes, a hatalmas szerb áldozatokat is respektáló, megbékélést kereső, tényszerű kutatásokkal sikerült az utóbbi években változtatni a szerb állásponton. Ma már elfogadják, hogy bizony a bosszú is súlyos hatásokkal járt. Rengeteg embert végeztek ki ártatlanul, s voltak középkori kegyetlenkedések is.
Ilyen kontextusban inkább hálásnak kellene lennünk a történész asszonynak.
ja, hogy nekünk azt kellene figyelembe venni, hogy mi győzi meg a szerbeket? Sajti elvtársnő elöljáró ebben, az biztos, no és Glatz Ferenc úr is. Magam voltam a szem és fültanúja Szabadkán, hogy egy szűk társaságban azt mondta Glatz úr, hogy "mit kell itt a csontokat bolygatni, próbáljunk inkább megbékélni". Gyomorforgató. Tehát ne bolygassuk a csontokat, állapodjunk meg egy számban és boruljunk egymás nyakába, hagyjuk figyelmen kívül a tényeket. Ehhez értenek önök kedves marxista barátaim. Azt hiszik, hogy az internacionalizmus legyőzi az igazságot? Hamarosan ki fognak halni testileg is, és az összes szennyes életművük a kukába megy, tisztel uram. A. Sajti Enikőről, Glatz Ferencről pedig igencsak más megítélés lesz. Még Önöknek nagyobb a hangjuk, de ketyeg az óra...tik-tak...:)
hálásnak meg legfeljebb a szerbek lesznek a történelemhamisító asszonyságnak, hogy ideig-óráig képviselte az érdekeiket.
Ki hallott ma már Andics Erzsébetről?
Sokat mondó az a kép, amit a felhasználói neve mellé választott. Ha jól tudom az Orosz Kommunista Birodalom egyik űrhajósát ábrázolja. Gagarin a kommunizmus egyik jelképes alakja. Nem én mondom, hanem a legnagyobb kommunisták mondták. Nos, ezt a képet választotta Ön, kedves T.Zs., saját magának. Innentől érthető, amit a hozzászólásaiban ír, vagy hogy A. Sajti Enikővel egyetért.
Ön, kedves T.Zs., nincs tisztában azzal, hogy magyarellenes volna, legalább is nem tartja magát annak. Érdekes módon a náci beállítottságú, zsidó ellenesek se tartják magukat antiszemitáknak.
Na, de ki az antiszemita? A zsidók, a baloldal és a liberálisok szerint az, aki kétségbe vonja a hatmillió zsidó áldozat számát. Mert papírokkal, tudományos eszközökkel, ahogyan Ön és Sajti Enikő a magyar áldozatok számát megállapítja, csak 2-300 ezer zsidó halála igazolható, tehát - hogy Önt idézzem - a 6 milliós áldozat csak szóbeszéd.
Az ártatlan áldozatokról beszélve, Ön 79 ezer - főleg - szerb halottról tud, akiket Ön szerint a németek és a magyarok végeztek ki.
Milyen ártatlan szerbeket végeztünk mi ki?! Ha arra az 1942-ben kivégzett 3000 terrorista gazemberre gondol, akkor felhívom a figyelmét arra, hogy mi - magyarok - csak bűnozőket öltünk meg, vagy úgy hogy vadásztunk rájuk, vagy úgy hogy támadtak minket, sokat megölve a katonáinkból, a csendőreinkből, és válaszul visszalőttünk. Az már a magyarokat dícséri, ha találtak a golyóink. Ha Ön a magyarellenesek, a Magyar Haza ellenségeinek a halálát egy lapra helyezi az ártatlan magyar és nem magyar áldozatokkal, akkor Ön súlyos tárgyi tévedésben szenved, vagy az ítélőképesség hatalmas hiányával küszködik. Nem lehet egy kalap alá venni a hatóságokra támadó, az alattomban lövöldöző, elrejtett bombákat robbantó szerb terroristákat a békés, fegyvertelen és teljesen ártatlan magyar lakossággal.
Kedves T.Zs. Önnek még sokat kell tanulnia, de - látja - az ilyen A. Sajti Enikők rossz tanítói az Ön szerencsétlen eszének. Ezen a honlapon, és a NagyMagyarország folyóíratában megbízható történetírást talál, ami egyszerre magyar és igaz, tényszerű, elfogulatlan. a MAGYAR (!) történetírás az egyik legjobb a világon, ha ugyan van még olyan.
Egy ajánlással jutottam erre a honlapra. Had osszam meg én is - nem a véleményemet - hanem a tapasztalatomat. Sajti Enikőről sok mindent lehet írni, mondani, vitatkozni, de álljon itt egy tény.
1980-ban egyetemista voltam Szegeden, Sajti is tanított. Azért lényeges az 1980, mert ekkor halt meg a Délvidék legnagyobb hóhéra, Tito. Bizony, bizony, ő az, aki egy személyben felelős a délvidéki magyarok, németek tízezreinek a legyilkolásáért. A világtörténelem egyik legmocskosabb gazembere volt. És tudják, mi volt Szegeden a temetése napján? Kötelező részvétel azon a televíziós közvetítésen, ahol a Tito hóhért temették. És tudják mi volt érdekes? Az, hogy Sajti Enikő főkommunista férjével ZOKOGOTT a közvetítésen, ZOKOGOTT a világtörténelem egyik legnagyobb hóhérának temetését nézve, aki ártatlan magyarok tízezreit gyilkoltatta le a legbarbárabb módon.
Kedves T. Zs. Nekem is van véleményem, az, hogy A. Sajti Enikő egy rohadék. Csak ennyi, mert aki a magyarok legnagyobb hóhérát siratja, majd az áldozatai számát próbálja minden eszközzel lejjebb vinni, az nem történész, történelemhamisító, hanem egy rohadék.
Továbbra sem értem, hogy ha a kutatási eredmények nem igazolnak több áldozatot, s valaki ezt elfogadja, az miért magyarellenesség. Ez az egész így egészen irracionális.
B. A.: Ennek semmi köze a kutatási eredményekhez. Lehet utálni a nőt. De tudományos eszközökkel cáfolni még senkinek sem sikerült. Tőlem emberevő vagy galamblelkű szent szűz is lehet, az számít, hogy amit leír, az igaz vagy sem. A tudomány mai állása szerint igaza van. Ha majd valaki megcáfolja tudományos alapossággal, és azt a történész szakma - nem az ilyen áltörténelmi portálok - elfogadják, akkor majd azt fogadom el. Teljesen rossz úton jártok ezzel a hamis moralizálással. Művek, érvek, tények, adatok, források stb. - ez kutatandó, nem A. Sajti Enikő könnyes szeme Tito temetésén. Fontos lehet az is, de nem az adott téma szempontjából.
5000 áldozatot lehet kimutatni az OZNA irataiból? Akkor ez van emberek! Nehogy már valakinek eszébe jusson feszegetni, hogy az embereket belező, állatokhoz hasonló brutalitású vadrácok nem biztos, hogy minden ember adatait felírták, akinek kivágták a szívét.
Van egy másik nagyon-nagyon tudományos módszer is, amivel takargatni lehet a szélhámosságot: a demográfiai vizsgálatok. Merthogy Sajti szerint a 45 után népességnövekedési mutatókból is jól becsülhető az áldozatok száma. Ezzel - tudományosan! - eliminálhatók a népirtás idején (mondjuk) 10 évnél fiatalabb és 40 évnél idősebb áldozatok, mivel reprodukciós szempontból a kb. 16-40 közötti korosztály "kiesése" jelenhet csak meg egy ilyen vizsgálatban.
Matuska Márton volt az egyetlen, aki már a 80-as évek végétől kezdve dokumentumok, szemtanúk, hozzátaretozók beszámolói stb. összevetésével, nagy alapossággal kutatta ezt a témát, mert nem akart belenyugodni, hogy bizonyíték hiányában megússzanak a bűnösök egy népirtást. Merthogy itt bizonyítékok hiányáról van szó, nem bűncselekmény hiányáról. Ő azt állítja, hogy 20 ezer magyar áldozat igazolható volt a gyűjtött anyaggal, csakhogy egy szerencsétlen (nem biztos, hogy véletelen) eset folytán a Matuska által évtizedeken át gyűjtött anyag teljes egészében megsemmisült. Ez a kutatás már nem ismételhető meg, és persze olyan vállalkozó sincs, aki hosszú éveket szentelne helyszínbejárásnak, hogy mentse a menthetőt.
Tehát marad Sajti meg a tudomány jelenlegi állása ugye.
2009/5 Rubicon: Gulyás László szerint Cseres, Matuska, Forró stb. kutatásai alapján „egyértelműen és nagy bizonyossággal 40 ezer fő körüli nagyságrendűre becsülhetjük az áldozatok számát” és (név szerint említve) elutasítja Sajti megközelítését, azaz a szerb adatok kritikátlan átvételét, mert „népirtás esetében a levéltári kutatások nem vezethetnek az áldozatok számának pontos meghatározásához”.
História 2011/9-10 (szerkesztő: Glatz F.): Pál Tibor szerint a „20 ezer-40 ezer fő áldozat” nem igazolható, a vélemények megoszlanak stb., Kasas, Mészáros és Sajti adatai alapján „mintegy 5 ezer-20 ezer magyar áldozat halálát lehet igazolni”, ezután részletesen elemzi a szerbek „ellenőrzött” adatait, melyek szerint 1941 és 1948 (!) között ötezer magyart öltek meg.
A két időpont között alakult meg a Szerb-Magyar Akadémiai Vegyes Bizottság (2010. dec. 15.) Glatz közreműködésével, melynek 2011. szept. 29-i nyilatkozatát érdemes elolvasni: „(...) Látjuk, hogy ezen közös érdekek felismerését hátráltatják a múltban egymáson ejtett sérelmek. Kérjük államaink elnökeit, hogy ismert tekintélyükkel lépjenek fel a politikai megbékélés érdekében. (...)”
Ide a rozsdás bökőt, ha a „megbékélés” jegyében nem áldozzák fel a Délvidéken bestiálisan meggyilkolt magyarok tízezreit. Hasra ütve kiegyeznek egy köztes számban öt- és húszezer között, oszt jónapot.
Csodálom, hogy valaki ennyit sem képes belátni.
A "tudományosság" kérdésével kapcsolatban. Ennek az ügynek keményen lennének diplomáciai, politikai vonzatai is. Lennének, mert ezt persze a magyar oldal nem szokta felismerni. Képesek a nehéztüzérség ellen csatába küldeni a Glatz papa vezette homokozóvödrös-vizipisztolyos brigádot, akiket a szerbek nem is vettek túl komolyan. Kineveztek bizottsági társelnöknek Glatz mellé egy ürgét, aki egy interjúban bevallotta: annyi köze van a délvidéki magyarok történetéhez, mint az inkákéhoz. Vájt fülűek ebből levonhatják a következtetést: annyiban partnerek lesznek a Glatz által szorgalmazott "megbékélési programban", hogy ők továbbra se csinálnak semmit. Glatzék meg majd megbékélnek ezzel.
A tudomány jelenlegi állásáról itthon jól el lehet vitatkozgatni. A szerbekkel, románokkal, tótokkal meg megbékélünk - mármint ez a kitűzött cél, és még az se tűnik fel egyes arcoknak, hogy teljesen egyoldalú ez az értelmetlen igyekezetük. Kedves T.ZS, tudja, hogy hívják azt a kártyajátékost, aki a szabályokról vitatkozik, miközben nem tűnik fel neki, hogy a többiek csalnak és kifosztják? Baleknak.
Gagarin a KOMMUNISTA Orosz birodalomnak volt az űrhajósa. A KOMMUNIZMUSBAN, akár csak a nácizmusban, aki nem azonosult a gonoszsággal és bűnnel nem hogy űrhajós nem lehetett, még a munkahelyéről is kidobták, a társadalomból kiközösítették, és a gulágra küldték. Gagarinnal az a baj, hogy a kommunizmus szekértolója volt! De ha már van egy ilyen tudományos érdeklődi területe, amelyet nagyar értékelek ezúton is, akkor már egy magyart tettem volna ki azonosítómnak :-)
Válaszoljon a következő kérdésemre kedves T.Zs.: Ha a holokáusztban 2-300 ezernél - kutatási eredmények - nem igazolnak több áldozatot, s valaki ezt elfogadja, az miért antiszemitizmus? Ez az egész így egészen irracionális. Én is ezt mondom, és akkor közös a mércénk.
Ami a szerbek által megölt magyar áldozatok számát a T.Zs. által említett levéltári, írásos módszerekkel csak bizonyítani lehet, a számukat megállapítani távolról sem, mert nem minden kivégzésről készült írásos dokumentum, vagy ha volt is, egy részét megsemmisítették a szerb gyilkosságokat eltitkolni akarók. T.Zs és A. Sajti Enikő ott nem tudományos és nem becsületes, hogy az írásos dokumentumokkal bizonyítható szerb gyilkosségok számát SZÁNDÉKOSAN a szerb gyilkosságok teljes számával azonosítják. Ez se nem tudományos, se nem felel meg az igazságnak, meg magyarellenes is.
Az a "T.ZS." azt kérdezi, hogy olvasták-e A. Sajti Enikő műveit? Én olvastam a szóban forgó könyvét, és ha jól emlékszem az interneten lévő írásáaiból is olvastam.
Ha újra olvassa A. Sajti Enikő a hozzászólásomat, akkor előre bocsátom, hogy nem vagyok gonosz, nem szándékom megbántani gonoszságból. Amit leírok, az az igazság. A. Sajti Enikő könyve a már régebben megjelent rövidebb-hosszabb cikkek újrakiadása. Nem új kutatások összefoglalása, és nem is egységes mű, hanem egymással részben megegyező cikkek megjelentetése egy könyvben, ami csalódást okozott, mert egy ilyen jó hírnevű történész asszonytól kerek, egységes művet vártam volna a legújabb kutatási eredményei alapján. Van egy kevés mondanivalója, amit megismétel a különböző cikkekben mindig másként fogalmazva.
Amikor elolvastam a könyvet, az a benyomásom támadt, hogy egy középiskolás szakdolgozatát olvastam el a cikkek színvonalát tekintve. Egy ilyen nagyszerű címekkel rendelkező történész asszonytól sokkal jobbat vártam volna. A legrosszabb azonban az, hogy amit leír, azt nem bizonyítja, hanem a cikkeknek esszé jellege van. Így nem tudományos munka.
A. Sajti Enikőt magyarellenesnek mondtam, amit a levelében említett is. Most a könyvével szeretném bizonyítani. Amikor Magyarország déli részéről ír, nem tartja a Délvidéket magyar földnek, az 1941-es felszabadítását pedig nem tartja igazságosnak vagy örömteljesnek. Hiányzik belőle a magyar szemszög. A Délvidék 1918 utáni megszállását nem tartja szomorúnak, sem igazságtalannak, a magyarok sérelmeiről nem tud olyan átéléssel beszélni, mint a szerb vagy zsidó áldozatok szenvedéséről. Az 1944-45-ös szerb gyilkosságokat érthetőnek, már majdnem jogosnak és igazságosnak állítja be a "Hideg Napok" után. A Magyar Közigazgatásról és a magyar jelenlétről a Délvidéken inkább mint szerencsétlenségről ír. Ez is mutatja a szerbbarát, magyarellenes elfogultságát. A szerb fegyveres bűnözők elleni fellépést pedig nem igazságszolgáltatásnak nevezi, hanem a szerbekéhez hasonló népírtásnak, ahol - szerinte - ártatlan emberek estek el. Nem említi meg, hogy a "Hideg Napokat" a szerbek idézték elő terrorista cselekményeikkel.
Igazából A. Sajti Enikő könyvéből nem lehet azt a kort megismerni, amiről ír. Inkább az a könyv célja, hogy az emberek ítéletalkotását valamilyen irányban befolyásolja. Ezért - mint ilyen - tudományos munkának nem mondható, inkább történészi mezbe öltöztetett baloldali véleményformálásnak mondható.
öröm nézni, ahogy itt szétszivatják, végre azt kapja, amit mindig is megérdemelt