Történelemportál

Hol vannak a római és gepida nyomok Háromszéken?

A római uralom háromszéki maradványai a mai napig érdekes kérdéseket vetnek fel, a régészek azonban óvatosan válaszolnak ezekre, tudván, hogy egyrészt a kutatások nem vezetnek minden esetben konkrét megoldásokhoz, másrészt például a dáko-római kontinuitás elmélete kényes témának számít. Asztalos Istvánnal, a sepsiszentgyörgyi Egyházi és Vallásügyi Nemzeti Kulturális Patrimónium igazgatóságának tanácsadójával folytatott beszélgete során azonban ezt is érintette a Székely Hírmondó.

a tokodi castrum (illusztráció, fotó: Civertan)

a tokodi castrum (illusztráció, fotó: Civertan)

Háromszék területe mikor került római uralom alá? Lehet ezt pontosan tudni?

– A 101-102-es háború után már elfoglalták Háromszéket, arról azonban több elmélet is van, hogy mikor vonultak ki. Aurelianus császár 271-275 között vonta ki a csapatait (akikkel együtt a telepesek is költöztek), de valószínű, hogy Erdély délkeleti részét már pár évtizeddel korábban feladták. Dacia provincia egyébként nem szűnt meg ezzel, csak a Dunától délre költöztek le.

Körülbelül mekkorára tehető az itteni római kolónia létszáma?

– Nehezen megállapítható. Három castrumról [1] biztosan tudunk, mindegyikben öt csapat szolgált, ez már 2500 ember. Ehhez persze hozzá kell számítanunk a családjukat is, akik a castrum melletti településeken laktak, de egyelőre erre a kérdésre sem tudunk pontosan válaszolni.

Lehet, hogy háromnál is több castrum épült a mai megye területén?

– Legfennebb négy vagy öt castrum létezhetett, a terület azonban nincs eléggé átkutatva. Például nem lehet tudni, hogy Baróton volt-e, hiába írták le a két világháború között, hogy létezett, a mai napig nem talált rá senki. A komollói is kérdéses: van helyőrségre utaló elem, bélyeges tégla stb., de nem illik be a képbe, mert nem egyeztethető össze azzal, amit tudunk ezekről az építményekről. Oltszemen, Borosnyón és Bereckben biztosan építettek castrumokat.

Elképzelhető-e, hogy a Maksa melletti Óriáspince-tetõn is volt egy castrum, hiszen kitűnő stratégiai hely?

– Tetőre a rómaiak nem építettek ilyen erődítményt, hiszen a castrum tulajdonképpen egy erődített kaszárnya volt. Komolló is közel esik ahhoz a helyhez, Borosnyó is, nem volt értelme még egy castrumot oda emelni, inkább a szorosok mögé építették ezeket.

Mit kell tudni a berecki castrumról, milyen új elemek merültek fel a rá vonatkozó kutatásokban?

– Ez az építmény szerencsés helyzetben van, mert nem települt rá a falu, míg például az oltszemi esetében, ahol a római romokra ráépült a Mikó-kastély. A berecki legalább másfél méterre emelkedik ki a földből, a falu északkeleti szélén található, egyébként sajnos még nincs feltárva. A felső rétegeket már megbolygatták, a régi ásatási technika miatt meg is rongálódott. Egy geodéziai felmérést végeztek el nemrég, kirajzolódott, hogy mi hol található a castrumban, amint lesz rá pénz, fel is tárják.

Kik éltek itt a római hódítás előtt? Csak dákok, vagy más népek is?

– Szkíták, trákok, szarmaták bizonyos törzsei éltek itt, másról nem igazán tudunk.

A körülbelül százötven év elegendő lehetett-e ahhoz, hogy egy új nép alakuljon ki a dákok és rómaiak „keveredéséből”?

– A kutatások azt mutatják, hogy nem csak erről a százötven évről van szó, hanem a dákok már a Kr. e. II. században kapcsolatba kerültek a rómaiakkal. Rengeteg pro és kontra érv van egyébként a kontinuitás mellett vagy ellen, ám sokak szerint a gyarmatosítás rövid ideje nem lehetett elegendő egy új nép kialakulásához. Ráadásul a román nyelvben nem találhatunk germán (gót és gepida) jövevényszavakat, pedig ők gyakorolták itt a hatalmat az V. és a VI. században. Tulajdonképpen nem feltétlenül az a fontosabb kérdés, hogy miként alakultak ki, hanem az, hogy miként éltek a különböző népek…

Jegyzetek
  1. A castrum latin szó, eredeti jelentése: tábor, később vár értelemben használták, a római korban a katonai tábort jelentette. Mindig ugyanolyan tervrajz szerint készült el, alapja téglalap alapú volt, mindegyik oldalon egy-egy kapuval, a tábort sánc és árok vette körül, a kapuk is védelemre voltak berendezve, gyakran toronnyal ellátva. A szemben lévő kapukat a via principalis és a via praetoria, illetve via decumana utca kötötte össze. A két utca keresztezésénél állt a fővezér sátra, a praetorium és a tábor szentélye, a sacellum, két oldalán a légió tisztjeinek (tribuni, legati) sátrai. A castrumon belül az egyes csapatok helye mindig azonos maradt, függetlenül attól, hol vertek tábort. []

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!