A magyar repülésügy kezdetének századik évfordulójára elkészült az első magyar repülőgép korhű másolata, amelyet szombaton mutattak be a budapesti Közlekedési Múzeumban.
Magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőszerkezettel 1910. január 10-én emelkedett először a magyar légtérbe. A pilóta és a tervező Adorján János gépészmérnök volt, repülője pedig a Libelle (Szitakötő) nevű 25 lóerős, magyar gyártmányú motorral szerelt monoplán, vagyis egyfedelű, egyszárnyú repülőgép. A helyszín a mai budapesti Örs vezér tere környékén, Rákosmezőn fekvő egykori lovassági gyakorlótér volt, ahol a XX. század első évtizedének végére külföldi minták alapján kialakult az első magyarországi repülőtér és megindult a repülős élet.
Libelle (1910)
Az új közlekedési ágazat kifejlődéséhez nagy lendületet adott a La Manche csatornát elsőként átrepülő francia Louis Bleriot, aki 1909-ben több mint 200 ezer ember előtt tartott bemutatót Budapesten. Alig egy év múlva aztán Adorján János megtette első próbaútját a Szitakötővel, és 1910. január 10. mint a magyar repülésügy kezdetének dátuma bevonult a történelembe – hangzott el a Közlekedési Múzeumban tartott centenáriumi ünnepségen, amelyet a Magyar Repüléstörténeti Társaság rendezett.
Harangozó Tamás, a szervezet elnöke szerint a Magyar Repüléstörténeti Társaságnak feladata és kötelessége megőrizni és mindenki számára biztosítani, hogy hozzáférjenek a magyar repülés történetének információihoz. Ezt a célt szolgálja a 100 éves a magyar repülés című kiadvány is. Harangozó a Múlt-kornak elmondta, közel 40 éve nem jelent meg ilyen átfogó mű a magyar repülés történetéről, amely számos új információt is közöl a magyar repülésről. Az elnök szerint a centenárium alkalmából kiadott könyv a jelenre és a közelmúltra fókuszál, azaz arra a periódusra, amelynek története kevéssé ismert a nagyközönség számára.
A századik évfordulóra Váradi László repülőgép-restaurátor munkájaként elkészült a 8,8 méter fesztávolságú, 7,3 méter hosszú és 210 kilogramm súlyú gép replikája. A múzeum repüléstörténeti gyűjteményét is gondozó szakember és munkatársai tavaly határozták el, hogy megépítik a Szitakötő pontos mását. Eredeti tervek nem maradtak fenn, ezért másodlagos forrásokat, korabeli leírásokat, fényképeket kellett gyűjteniük. A kutatás, majd a Gyöngyös mellett fekvő atkári sportrepülőtéren, Váradi műhelyében öt hónapon keresztül folytatott aprólékos munka eredményeképpen újjászületett az első magyar repülőgép.
Minden korhű rajta, a szárnyak például fenyőből, a rendkívül könnyű és nagy teherbírású törzs pedig bambuszból készült – mondta el az autó-gépészmérnök végzettségű Váradi László, aki 15 éve foglalkozik régi repülők felújításával és restaurálásával. Váradi szerint a Szitakötő nem volt túlságosan jól sikerült konstrukció, mindössze kétszer 15 másodpercig repült. Adorján János aztán épített egy újabb gépet, a Struccot, de az is hamar tönkrement és a tervező-pilóta visszatért eredeti területére, az autóiparba.
Évtizedekig a budapesti Mercedes-képviselet üzemvezetője, a második világháború után pedig az Ikarus Autóbuszgyár első főmérnöke volt. Soha életében nem repült többet, mindez azonban nem változtat a tényeken és nem csökkenti Adorján érdemeit, akinek nevéhez az első magyar tervezésű, magyar építésű és magyar motorral működő repülőgép kifejlesztése fűződik — mondta Váradi László.
Váradi László Libelle replikája (forrás:matra-aero.hu)
A centenáriumi ünnepségen Adorján János munkássága mellett a magyar repülés történetét és annak főbb szereplőit is bemutatták. Knoll Gyula, a Magyar Néphadsereg egykori repülőezredese szerint az elődök áldozatos munkájának köszönhető, hogy a magyar repülés meghatározóvá vált. “1950-től volt 7 kényszerleszállásom, egy lezuhanásom, tehát mindent átéltem, amit egy pilóta át tud élni, többek között azt is, hogy elődeink milyen áldozatokat hoztak azért, hogy mi, magyar repülők korszerűbb gépekkel, hangsebesség fölött repülhessünk” — folytatta Knoll, aki szerint a magyar pilóták a világ élvonalába tartoznak, és olyan érzékük van a repüléshez, mint Mozartnak a zenéhez.
Ezt a második világháború is bizonyítja: “500 bombázó jött, 300 vadászbiztosítással és Veszprémből 30 vadászpilóta szállt fel ellenük. Ennél nagyobb hazaszeretetet a magyar pilóták részéről nem tudok elképzelni. Ezt jó, ha az utókor is megjegyzi” — hangsúlyozta Knoll Gyula.
Harangozó Tamás elmondta, az elődök közül Adorján János teljesítménye az akkori viszonyokhoz mérten is kiemelkedő, és szerinte számos olyan személyisége van a magyar repülésnek a hőskor nagyjaitól egészen Bessenyei Péterig, akikre mindannyian büszkék lehetünk.
A Szitakötő replikáját a Közlekedési Múzeum Városligeti körút 11. szám alatti székházában lehet megtekinteni. Később állandó otthonába, a Petőfi Csarnokban kerül, a múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállításán kap helyet. Idővel társai is lehetnek: Váradi László a magyar repülés korai szakaszának számos további modelljét kívánja megépíteni. A tervek között szerepel egyebek között a katonai repülés egy legendája, a Levente, valamint a Gerle nevű modell korhű másának megépítése.