Történelemportál

Bírósági ítélet: ideológiai okból végeztek ki több tízezer délvidéki magyart

Ideológiai okból, ártatlanul végezték ki 1944-ben többedmagával a martonosi hentest, Forró Lajost — idézte fel a szerb bíróság közelmúltban hozott precedensértékű ítéletét a rehabilitációs eljárást elindító unoka szombaton Szegeden, ahol a délvidéki magyar népirtás 65. évfordulójára emlékeztek az Újszegedi Rendezvényházban. Mint ismert, 1944–1945 telén mintegy 30-50 ezer magyart mészároltak le jugoszláv kommunista partizánalakulatok a Délvidéken.

az ártatlan magyar áldozatok emlékműve Szabadkán

az ártatlan magyar áldozatok emlékműve Szabadkán

Ifjabb Forró Lajos elmondta: másfél évvel ezelőtt fordult a szerb bírósághoz, hogy 1944 novemberében ártatlanul kivégzett nagyapját rehabilitáltassa. Arra kérte a bíróságot, mondja ki: a második világháború végén nagyapját a helyi hatalom ártatlanul hurcolta el és kivégezte. Az ítélet megszületése után most az a célja, hogy eltemesse nagyapját. A történész reményét fejezte ki, hogy az egykori áldozatok hozzátartozói közül minél többen élnek a rehabilitációval, amire Szerbia törvényben ad lehetőséget.

Ifjabb Forró Lajos az eljárásról elmondta: szabályos tárgyalás zajlott le a szerb fél teljes korrektségével, a megoldások keresésével. Az ítélet ugyan kissé hosszúra nyúlt, hisz másfél évet kellett várni, míg 2009. december 31-én ügyvédje kézhez kapta a bírósági végzést. Csaknem két éve Zomborban már történt egy rehabilitálás, a mostani mégis precedensértékű, miután a Martonos községben kivégzett többi áldozatot is megjelölik, ugyancsak szám szerint. Az irat kimondja, hogy őket is bírósági ítélet nélkül végezték ki. A szerb bíróság most kimondta azt is, hogy az akkor elkövetett bűnök háborús bűnnek minősülnek, ezzel elévülhetetlenek. Emiatt minél több ilyen eljárást kell kezdeményezni — hívta fel a figyelmet Ifjabb Forró Lajos, aki szerint ezzel Szerbia jelentős lépést tett az Európai Unió felé.

Emlékeztetett: a szerb törvény lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak a hozzátartozók kérhessék az eljárást, így azoknak az ügyét is fel lehet karolni, akiknek a családja esetleg már kihalt. Hozzátette: reményei szerint a Becsey Zsolt volt európai parlamenti néppárti képviselő által alapított Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány, amelynek az elnöke, a kezdeményezést a magáévá teszi. A munkához ugyanakkor meg kell nyílnia az OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda, vagyis Népvédelmi Osztály) levéltárának.

Délvidéki vérengzések néven illetjük az 1944–1945 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok által civil magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett népirtást. A történészi kutatások szerint a magyar áldozatok száma 30 és 50 ezer közé tehető, de egyes feltételezések szerint félszázezer fölött is lehet az ártatlanul kivégzettek száma.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!