Elkezdődött az Aradi Ereklyemúzeum sokáig rejtve őrzött 1848-49-es gyűjteményének restaurálása, rendszerezése és népszerűsítése. A munkálatokat magyar és román szakemberek közösen végzik majd el, európai uniós segítséggel. A projekt előreláthatólag 2010. november 30-ig tart.
A szabadságra méltóvá kell válnunk — idézte Görgey Artúrt, az egykori honvédsereg fővezérét Zakar Péter megyei közgyűlési alelnök a magyar–román közös munkát hivatalosan elindító sajtóeseményen. Hozzáfűzte: nekünk is méltónak kell lenni a lehetőségeinkhez, elődeink örökségéhez és együtt ez sikerülni fog. A történész két éve dolgozik azon, hogy az aradi gyűjtemény, amelyben például Damjanich tábornok, Kossuth, Bem és Görgey relikviái vannak, méltó módon, a méltó helyre kerülhessenek. Mint fogalmazott: egy álma lépett a megvalósulás útjára ezzel.
Az aradi gyűjtemény 17 ezer darabból áll. Ennek digitalizálása, átvizsgálása, restaurálása, dokumentálása történik majd meg, illetve kerül egy kétnyelvű adatbázisba. Emellett egy konferencia megtartását is tervezik majd a projekt megvalósulása során. Az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz (ERFA) a megyei fenntartású Móra Ferenc Múzeum és az aradi Complexul Museum nyújtott be pályázatot, amelyhez szakmai támogatást a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeuma nyújt, amelynek igazgatója, Holló József altb. is jelen volt az eseményen. Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: 56 millió forintból valósul meg a projekt, ennek 85%-át az ERFA-forrásból finanszírozzák, 10%-kal segít az állam és 5% az önerő. Hozzátette: akármilyen kritikus is a költségvetési helyzet, az értékek megőrzésére kell áldozni.
A közös munka fontosságát hangsúlyozta Peter Hügel, az aradi Complexul Museum igazgatója is, mint mondta, közösen kezdték el, és közösen fejezik is be azt. A munka célkitűzéseiről, folyamatáról és majd az eredményéről magyar–román–angol nyelvű tájékoztató anyag is készül, amelynek első darabját már a sajtótájékoztatón kézbe vehették a résztvevők.
Az aradi emlékmúzeum anyagát 1968-ban zárták be, utána évtizedekig nem tudott róla semmit a magyar szakma — mondta el Zombori István, a Móra múzeum igazgatója. Az anyag a 19. század közepe óta érintetlen, nem restaurálták, nem konzerválták, de ennek ellenére nem romlott az állapota. A szegedi múzeum munkatársai voltak ott a 1991-ben a forradalom után először a gyűjtemény megnyitásakor. A korábban ismert anyagot érintetlenül lelték fel, de nem volt sem kutatható, sem hozzáférhető, és majd húsz évnek kellett eltelnie, hogy feldolgozhatóvá váljon. Románia Európai Unióba való belépése sokat segített, és pénzt is uniós pályázaton nyerték. „Peter Hügel személyében egy nagytudású, kiváló műveltségű múzeumigazgatóval dolgozhatunk együtt, aki a nemzetközi együttműködésben boldogan vállalt bármiféle feladatot. A projekt sikeréhez hozzájárult a Csongrád Megyei Önkormányzat és az aradiak közötti jó kapcsolat, és az is, hogy Zakar Péter alelnök úr az 1848-49-es szabadságharc egyik legismertebb, legjobb történész kutatója” — összegzett Zombori István, aki azt is hozzátette, tervezik a gyűjtemény szegedi kiállítását is.