Történelemportál

Zabola mártírjainak állítottak emléket

Vasárnap kisebb ünnepség keretében avatták fel Zabolán a Fikker Ferenc lelkész emlékét őrző kopjafát, amelyet az egyik egyháztag kezdeményezésére állítottak. November végén lesz halálának 40-ik évfordulója, így alkalmasabb időpontot nem is találhatott volna a közösség, hogy lerója tiszteletét az egykori lelki vezető előtt, akivel közösen szenvedték át a kommunista hatalom visszaéléseit, megtorlásait.

Zabolai utcakép - háttérben a katolikus templom

Zabolai utcakép - háttérben a katolikus templom

Ünnepi istentiszteletet tartott Beke Boróka református lelkész, amelyre az imaházba gyűltek össze a hívek, ahol Fikker Ferenc életrajzát is ismertette Pozsony Ferenc néprajzkutató. A jelenlevők ezt követően a templomkertbe vonultak át, itt Váncsa Dezsõ nyugdíjas lelkész, a környék legidősebb református lelkésze beszélt, akivel majdnem 20 évig egy egyházmegyében szolgált: méltatta Fikker Ferencet, és megáldotta a kopjafát, amely a pávai Réthi József fafaragó munkáját dicséri. Fikker nagyságát igazolja, hogy nem hagyta magára híveit, a tisztelet, szeretet kölcsönös volt.

A prédikátort a brassói katonai törvényszék 1949-ben háromévi kényszermunkára ítélte, amelyet a Duna és a Fekete-tenger közötti csatornaépítkezésen töltött le, borzalmas körülmények között, onnan 1952. november 27-én szabadult. Demes Gyula, a református egyház gondnoka és Pozsony József másfél évi, Héjja Gizella több hónapi elzárást kapott, amit a brassói Fellegvárban kialakított börtönben ültek le. Kovács Jánost, aki a szekusokat kirángatta autójukból, a titkosrendőrségen halálra verték. A fegyverrejtegetés vádjával letartóztatott Kovács Miklóst, a zabolai lázadás tulajdonképpeni kiváltóját, kilencévi fogságra ítélték, amit az utolsó napig letöltött. Kovácsnak mindössze nyolcvanhárom ár földje volt, börtönévei alatt a családját mégis rátették a zabolai kuláklistára, és külön adókkal, beszolgáltatásokkal sújtották.

Zabola döntően a mezőgazdaságból élt, e tevékenység állami terhei már 1945 után is jelentősen növekedtek. 1946-ban és 1947-ben Zabolát, valamint a környező falvakat aszály sújtotta, a gazdákat mégis szinte teljesíthetetlen terménybeadásra kötelezték.

Zabolai kuláklista 1957-ből (fotó: Zabola című kötet)

Zabolai kuláklista 1957-ből (fotó: Zabola című kötet)

1949. június 20-án Zabolán felkelés tört ki, amit a helyiek „papi lázadásként” vagy „papi zendülésként” szoktak emlegetni. A rendezvényre a református egyház hajdani művelődési házában került sor, de annak végén a tömeg nem oszlott szét, senki sem ment haza, mivel azt suttogták, hogy a Securitate épp most szedeti össze a legjobb gazdákat és a papot, hogy bebörtönözzék őket. Félreverték a harangokat, és annak hangjára még több ember gyűlt össze a templom előtti téren. A politikai rendőrség kocsija épp akkor akart ott elmenni, de a helyiek felfedezték, hogy abban szállítják az egyik letartóztatott társukat, akit azzal vádoltak meg, hogy titokban fegyvert tart. A feldühödött tömeg megállította az autót, az abban ülő szekusok gyorsan elmenekültek, és a korábban letartóztatott Kovács Miklós hazamehetett.

Közben a tömeg hangulata egyre radikalizálódott, és véresre verték azt a besúgónak tartott embert, aki 1944 őszén feldúlta a Mikesek kriptáját. A hatalom éjszaka teherautókon állig felfegyverzett sepsiszentgyörgyi és brassói rendőröket, munkásőröket szállított ki Zabolára, akik teljesen bekerítették a falut, és reggelig letartóztatták a zendülés hangadóit, főszereplőit. A kihallgatások először a Securitate kovásznai pincéiben zajlottak, majd Sepsiszentgyörgyön és Brassóban folytatódtak. A karhatalmisták súlyosan megverték a helység plébánosát is.

Fikker Ferencet, a falu kemény és határozott református lelkipásztorát legközelebbi híveivel együtt tartóztatták le, majd Brassóban a katonai törvényszék három éves kényszermunkára ítélte. Büntetését a Duna és a Fekete-tenger között tervezett csatorna építőtelepén töltötte, borzalmas körülmények között, ahonnan 1952. november 27-én szabadult.

Demes Gyulát, a református egyház gondnokát és Pozsony Józsefet másfél évre, Héjja Gizellát pedig több hónapos börtönre ítélték, amit Brassóban, a Fellegvárban kialakított börtönben töltöttek le. Kovács Jánost, aki a szekusokat kirángatta az autójukból, oly erősen megverték, hogy hamarosan belehalt sérüléseibe. Kovács Miklós, akit fegyvertartásért tartóztattak le, és végül is a zabolai lázadás kiváltója volt, kilencévnyi börtönre ítélték, amit végig letöltött. Bár mindössze 0,83 hektárnyi földterülete volt, amíg börtönben volt családját mégis rátették a zabolai kuláklistára.

2 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!