Már a középkorban is pecsétekkel, vízjelekkel védték az oklevelek hitelességét. A hamisítványok, átiratok világában így sem könnyű az eligazodás: még a Magyar Országos Levéltár szakemberei is elcserélték egyszer tévedésből a legkorábbi oklevelüket — írja a műemlékem.hu.

vízjel egy középkori oklevélen

„A legkorábbi, nálunk lévő oklevél a veszprémvölgyi apácák kiváltságlevele, amelyet Kálmán király adott ki 1109-ben, megerősítve a korábbi, Szent István idején történt adományozást. Csakhogy a hártyára írt oklevél két példányban volt meg az intézmény tulajdonában, így az egyiknek későbbi átiratnak kellett lennie” — idézte fel a sok évtizedes történetet a műemlékem.hu-nak Rácz György főosztályvezető.

„Azt, amit értéktelenebbnek, átiratnak tartottak, végül a Magyar Nemzeti Múzeumnak adták egy csereügylet keretében. Ott megvizsgálták az intézmény szakemberei, Czebe Gyula és Hóman Bálint, s kiderült: a levéltár az eredeti Kálmán kori oklevelet adta át, s ami nálunk maradt, az egy XIII. századi hamisítvány csupán. El lehet képzelni, mit szóltak a levéltári tudós urak, elvégre náluk volt az eredeti oklevél évtizedeken át, csak éppen nem vizsgálták meg elég tüzetesen. Végül beolvasztották a Nemzeti Múzeum levéltárát az Országos Levéltárba, így került vissza Kálmán király kiváltságlevele.”

Mint arról már beszámoltunk, 108 ezer Mohács előtti oklevelet digitalizálnak és tesznek interneten elérhetővé a Magyar Országos Levéltárban (a 2007-től tartó munkának hála, 38 ezer irat már megtekinthető az intézmény honlapján). A feldolgozás során pedig az oklevelek eddig ismeretlen részletei is előbukkannak.

„Külön figyelmet fordítunk a vízjelekre, amelyekkel az oklevelek hitelességét igyekeztek biztosítani” — mondta Rácz György, a digitalizálás vezetője. „Ezek többnyire ábrák, de akadnak figurális ábrázolások is, sárkány, vagy éppen vaddisznó. A középkori vízjelekből a munka lezárultával kiállítást fogunk rendezni, hiszen nagyon érdekes, ám a nagyközönség számára szinte ismeretlen részletei a középkori oklevélkészítésnek.”