Történelemportál

Sipos Pálra emlékeztek Szászvároson

A magyar felvilágosodás különleges személyiségének, Sipos Pálnak emléke elevenedett meg a hétvégén Szászvároson, ahol Vetési László szórványmissziós lelkész kezdeményezésére neves előadók ismertették a 250 éve Nagyenyeden született, és 1816-ban Tordoson elhunyt teológus, költő, matematikus és filozófus sokrétű munkásságát.

A Nagyenyedi Református Kollégium belső udvara

A Nagyenyedi Református Kollégium belső udvara

A rendezvénynek helyet adó szászvárosi református templomban elsőként Vetési László köszöntötte az egybegyűlteket, számbavéve a vidék gazdag történelmi hagyatékát, hangsúlyozta: az itt élők maroknyi szórványközösségek minden vészjóslás ellenére évszázadok óta keményen állják a történelem megpróbáltatásait. Ebben a helytállásban pedig kiemelkedő szerep jutott és jut az olyan személyiségeknek, mint Sipos Pál, aki széleskörű európai műveltségével, nagyfokú tudásával és nem utolsó sorban emberségével még ma is utat mutathat számunkra.

Sipos Pál a maga korában leginkább matematikusként vált ismertté, hírnevét a berlini tudományos akadémia által kiadott és arany éremmel jutalmazott dolgozata alapozta meg. Azonban kitűnő filozófus is volt. Másoknál sokkal mélyebben, teljesebben fogta fel a német bölcselők jelentőségét. Kant és Fichte idealizmusának követőjeként ő ismertette kora erdélyi gondolkodóival e filozófusok nézeteit, sőt tovább is mélyítve ezeket sajátos módon teremtette meg a keresztény vallás és felvilágosodás gondolata közötti harmóniát. Filozófiai jellegű írásainak nagy része azonban a kor kemény cenzúrája miatt kiadatlan maradt – fogalmazott a hétvégi emlékkonferencián Egyed Péter filozófiatörténész, aki a nagy erdélyi triász tagjaként: Köteles Sámuel, Körmöczi János mellett emlegette a filozófus Sipos Pált.

Sipos személyiségének sokoldalúsága azonban nem merült ki matematikai és filozófiai alkotásaiban. A dél-erdélyi nemesi családok anyagi támogatását élvezve, irodalmárként is nagyszerűen megállta a helyét. A Naláczy, Teleki, Barcsay családok „udvari költőjeként” csodálatos könnyedséggel írt ma is megragadó menyegzői vagy épp temetési verseket az örömteli vagy szomorú családi események alkalmával.

Juhász Tamás teológiai professzor tiszte maradt a sokoldalú tudós teológiai munkásságnak ismertetése. – Összesen négy prédikációja illetve ezek töredékes kézirata jelent meg nyomtatásban, de ezekből is világosan körvonalazódik Sipos Pál életének, munkásságának vezérfonala: a haladás, a világ és a lélek harmóniájának gondolata, illetve a a belső szabadság megteremtésének szüksége, mely alapjául szolgál az egyetemes szabadságnak – fogalmazott Juhász Tamás professzor.

Sipos református szülők gyermeke, édesapja Sipos Sámuel szűcsmester, édesanyja Kovács Katalin. 1764 októberében került a nagyenyeden kollégiumba, hamar kitűnt társai közül éles eszével. 1775-ben került Zabolai Kovács József matematika és bölcsészprofesszor keze alá, ekkor vetette meg annak a tudásnak az alapjait, melynek későbbi munkái köszönhetőek.

1781-ben megbízták a kollégium költői osztályának tanításával. 1783 októberétől rektor volt a szászvárosi református iskolában, 1787-től gróf Teleki Józsefnél nevelő Szirákon. 1791-től 1797-ig Frankfurt an der Oderban, Göttingenben, majd Bécsben tanult. 1798-tól igazgató-tanár a szászvárosi református iskolában, 1805-től matematikát tanított a sárospataki református kollégiumban. 1810-től református pap volt Tordoson, egészen haláláig.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!