Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport alakult a Kovászna és Hargita Megyei Tanács kezdeményezésére. Az öt történészből álló testület célja: feltérképezni, összegyűjteni és a nagyközönségnek bemutatni a székely közigazgatási szimbólumokat.
A szombaton Sepsiszentgyörgyön lezajlott Székely jelképek című konferencián kiderült: a munkacsoport kutatásainak eredményeit március 15-én kiállításon mutatják be, majd a csíksomlyói búcsún ötven korabeli zászlót vonultatnak fel. A tervek szerint a kutatás eredményeit digitálisan, majd könyv formájában is közzéteszik. Ennek az egyéves projektnek az első állomása volt a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok, valamint a Székely Nemzeti Múzeum által szervezett konferencia, amelynek munkálatain közel százan vettek részt.
A konferencián a munkacsoport szakemberei tartottak előadásokat: Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros a székelyföldi helyhatóságok címeres pecsétjeiről beszélt, Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus a székely címerről és a mai székelyföldi közigazgatási címerekről tartott bemutatót, míg Zepeczaner Jenő székelyudvarhelyi történész Orbán Balázs és a címerek kapcsolatáról, Mihály János székelyudvarhelyi történész pedig a székely zászlóról értekezett.
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke elmondta: az egységes Székelyföld kialakítása az egyik legfontosabb cél, ennek része az egységes jelképhasználat. Kovászna megyének a kommunizmus alatt is volt címere, és azon is szerepeltek a régi székely szimbólumok. Tamás bemutatta Kovászna megye bélyegzőit, melyek közül az egyik legértékesebb a Magyar Autonóm Tartomány idejében készült kétnyelvű bélyegző. A Székelyföldön a bélyegzőket magyar felirattal is el kell látni – fogalmazta meg az egyik célkitűzést Tamás.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a szakemberek kutatómunkáját méltatta – véleménye szerint nélkülük a politikusok nem hozhatnak az egész Székelyföld életét meghatározó döntéseket. Borboly emlékeztetett: a Hargita megyei önkormányzat több értékmentő programot kezdeményezett, melyet az egész Székelyföldre kiterjesztettek, így az épített örökség feltérképezése, a székely kapuk kataszterének elkészítése, a régi kapuk megmentése, újak állítása, régészeti ásatási program.
„Társadalmi összefogásra van szükség, hogy ősi szimbólumainkat a mindennapokban is használhassuk” – mondta Borboly. A konferencia keretében megnyílt Szekeres Attila István Székelyföldi közigazgatási címerek című kiállítása, bemutatták ugyanakkor Cserey Zoltán Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18–19. században című könyvét.