Történelemportál

Láthatóvá tennék a középkort a vármegyeháza alatt

Az egykori szekszárdi vármegyeháza eddig is egy királyi temetkező templom romjait rejtette az udvarán. Az épület közelgő felújításának keretében újabb középkori részleteket mutatnának meg — immár az épület alatt.

Részben fesztiválközpontként születik újjá a szekszárdi vármegyeháza az Európa Kulturális Fővárosa Programhoz kapcsolódva 2010-ben — jelentette be a napokban a Tolna megyei közgyűlés elnöke. A felújítás teljes kerete 830 millió forint lesz.

a szekszárdi vármegyeháza udvara (látványterv)

„Olyan épületet szeretnénk, amely egyszerre tiszteletben tartja a Pollack Mihály által tervezett vármegyeháza kimagasló építészeti értékét, ugyanakkor megmutatja az építése előtt itt álló XI. századi alapítású bencés templomot, s a város középkorát is” — mondta el a műemlékem.hu-nak a beruházás vezető tervezője. Lajtai Zoltán építész hozzátette: a vármegyeháza udvarán látható bencés templomromon túl az épületben is bemutathatóvá akarják tenni az itt talált középkori elemeket.

Mint arról már beszámoltunk, a közelmúltban Petkes Zsolt régész vezetésével kutatóárkokat nyitottak az épület folyosóján és termeiben. A feltárás több korszak emlékeit is a felszínre hozta, hiszen napvilágra kerültek egy Árpád-kori, világi temető sírjai és egy gótikus kápolna maradványai is. A szakemberek a többi között a hatvanas években a helyszínen kutató Kozák Károly régész feltevését akarták igazolni, vagy cáfolni, aki azt feltételezte, hogy az udvaron feltárt bencés templom mellett egy korábban épült kápolna állhatott. Kozák teóriája szerint ugyanis I. Béla 1063-ban bekövetkezett halálakor az általa alapított bencés apátság temploma még nem készült el, azért a mellette álló, korábban épült kápolnában temethették el a királyt.

A 2010-es kutatások nagyobbrészt cáfolták a feltevést, hiszen sem az uralkodó temetkezésére utaló jel nem került elő (a sír maga valószínűleg nem is fog, hiszen a XI. század óta többször lerombolták az itt álló épületeket és feldúlták a területet), azon a helyen pedig, ahol a korábbi kutató román kori kápolnát sejtett, egy XV. századi, gótikus állt. Az őszi feltárás azonban csak a megyeháza kisebb részén folyt, így egyelőre nem lehet végső mérleget vonni.

„Folytatni kell a kutatásokat, bár már az eddig előkerült falmaradványok is mindenképpen méltóak a bemutatásra” — mondta Lajtai Zoltán. Így az udvaron álló templom és a gótikus kápolna között üvegfallal bontanák meg a belső homlokzatot, amelyen üvegfolyosó vezetne át, így a térszint lesüllyesztésével a látogató nem csupán belecsöppenne a középkorba, de át tudná látni azt is, hogy miként kapcsolódott a kápolna a templomhoz.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!