Történelemportál

Kőrösi és Bolyai hagyatéka Budapesten

Kőrösi Csoma Sándor és Bolyai János kéziratos hagyatékát állítja ki Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében.

Kőrösi Csoma Sándor mellszobra Balatonfüreden (fotó:SzoborLap.hu)

Kőrösi Csoma Sándor mellszobra Balatonfüreden (fotó:SzoborLap.hu)

Bolyai János, a nemeuklideszi geometria első megfogalmazójának fő művét, az Appendixet 2009 januárjában, Kőrösi Csoma Sándor, a tibetisztika megalapítójának kéziratos hagyatékát idén júliusban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította. Az MTA Könyvtárának (MTAK) eme ritkán látható dokumentumaiból A tudomány géniuszai címmel nyílik csütörtökön kiállítás. A tárlatot a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretében rendezik. Az MTAK közleménye szerint Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka az első életrajzírónak, Duka Tivadarnak köszönhetően került 1885 elején a Magyar Tudományos Akadémia birtokába. A mindössze 36 könyvből álló Csoma-könyvtár darabjai között találhatók az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi Csoma Sándor kérésére, részben kérdés-felelet formában írtak tibeti mesterei 1824 körül.

Egyszerre jelképezik ezek a tibeti irodalomban is egyedülálló művek Csoma tibeti tanulmányainak, az általa alapított új diszciplínának, a tibetisztikának, s tágabb értelemben a buddhológiának, a buddhizmus kutatásának európai kezdeteit. Csoma tibeti könyvtárának nagyobbik részét azok a könyvek alkotják, amelyek szintén tibeti tanulmányútjai során, 1823 és 1830 között, vásárlás vagy ajándékozás révén kerültek a birtokába. A tárlaton a tibeti buddhizmus történetét elbeszélő krónikából és a történeti Buddha életét ismertető könyvből láthatók részletek.

„Külön tárlóban kapnak helyet Csoma fő művei, a Kalkuttában megjelent tibeti–angol szótár és tibeti nyelvtan. Kőrösi Csoma Sándor eredeti levelei, életére és munkásságára vonatkozó cikkek, újságkivágatok és fényképek, hivatalos leiratok teszik teljessé a Világemlékezet részévé vált gyűjtemény bemutatását” — olvasható az MTAK közleményében. Bolyai János 1830–31-ben öntötte végleges formába geometriai rendszerét, melyet Appendixként ismer a világ. Műve, melynek rövid magyar címe A tér tudománya, Bolyai Farkas hatalmas összefoglaló matematikai munkája, a Tentamen első kötetének függelékeként, appendixeként jelent meg 1832-ben. Bolyai János azonban saját költségén már 1831 tavaszán kinyomtattatott néhány példányt. Ezek egyike a szerző saját munkapéldánya volt, erre utalnak az oldalakon a saját kezű ceruzás javításai és jegyzetei. Ezt a kötetet 2009-ben a világemlékezet részévé nyilvánították.

A kötet köré összeállított kiállítás az MTA Könyvtára Bolyai-gyűjteményének féltett darabjai közül mutat be néhány, a matematikus életére vonatkozó dokumentumot, például kapitányi kinevezési okmányát, Habsburg János főherceg, a mérnökkar főnökének aláírásával. A kiállítás 2009. november 5–20. között látogatható az MTA Könyvtárában.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!