Történelemportál

Kiszárad a Bözödi-tó?

Rovatok: Műemlék

Bözödújfalu elpusztult falu a mai Romániában, Maros megyében. A falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor. Most viszont ismét felszínre került.

Bözödújfalu templomtornya

Bözödújfalu templomtornya

Ott, ahol korábban még víz lepte el a földet, már be lehet sétálni, hiszen a víz egyre beljebb húzódik. Már csónak sem kell ahhoz, hogy a húsz évvel ezelőtti szomorú események szimbólumává vált, vízből kikandikáló templomtornyot közelről meg lehessen szemlélni.

Erdőszentgyörgy katolikus plébánosánál, Ferencz Istvánnál érdeklődtünk, mi történt a tónál. „A természet visszaköveteli a részét” – válaszolta a lelkipásztor, majd elmondta, hogy két okból csökkent az állóvíz szintje. Egyrészt, mert az idei nyár szokatlanul száraz volt. „Sem ősszel, sem a nyáron nem hullott elegendő csapadék. A patakok, amelyek a tavat táplálják, nem bővizűek, így nem tudták megfelelően pótolni a hiányt” – magyarázta Ferencz István. Másrészt, mert minden ősszel leengedik a tó vizét, hiszen éppen ez a rendeltetése a gyűjtőtónak, hogy szabályozza a vízhozamot, és megelőzzön egy esetleges árvizet. „Idén szeptemberben engedték le a tavat. Erre azért van szükség, hogy elkerüljék a téli, tavaszi áradások okozta katasztrófát” – tette hozzá a plébános. Elmondta, rendszeresen figyeli, fotózza az egykori Bözödújfalu katolikus templomát. Korábban az épület gyalog megközelíthetetlen volt, mivel egy része vízben volt.

Egy arra járó, egykori bözödújfalui lakos hasonlóan nyilatkozott a tó vízszintjének csökkenéséről, és még egy érdekes dologra hívta fel figyelmünket: a tavat tápláló patak, amely korábban nem volt látható, mivel az állóvíz ellepte, a szárazság miatt most ismét az egykori, kanyargós medrében csordogál, mint akkor, amikor a falu sem volt víz alatt.

Ferencz István elmondta, tíz éve még alkalma volt a karzatot is lefotózni, ma már ennek hűlt helye. A víz és a vandalizmus a templomot sem kímélte. Korábban az épület cserepeit potom áron értékesítették, a falakra, a környéken kempingezők és halászók grafittiztek: nevüket, dátumokat véstek bele. Egyesek tudni vélték, hogy az egyház kincsei aranypénzekben a templom falaiban vannak elrejtve. Megpróbálták kivájni, természetesen, sikertelenül. „Szegény egyház volt, a falubeliek sem voltak különösen módosak, mezőgazdaságból keresték meg a betevőjüket” – mondta a katolikus plébános.

Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok nevei és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll:

“A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”

Mint korábban beszámoltunk róla, a Szórványtanács tervei között szerepel egy bözödújfalui emlékhely létrehozása is.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!