Az egykori csehszlovákiai rendszerváltás dokumentumai, fotói, filmjei láthatók szerdától a Bársonyos forradalom 1989 című kiállításon a budapesti Szlovák Intézetben.
Hushegyi Gábor, a kiállítás egyik kurátora elmondta: az időszakot időrendben mutatják be 1989. november 17-től, a prágai tüntetés szétverésétől december 29-ig, Václav Havel elnökké választásáig.
A falakon mintegy 30 tablóra helyezték ki a korabeli dokumentumokat, plakátokat, fotókat, a nem kommunista cseh, szlovák és szlovákiai magyar lapok kivágott cikkeit, ellenzéki szervezetek programnyilatkozatait.
A történelmi események, az összefüggések szemléltetésére nagy mágnestáblát is kihelyeztek Közép-Európa térképével; erre a megfelelő helyre be lehet tenni az egykori kommunista vezetők képét és kicserélni a forradalom ikonjainak arcmásával, például Václav Havelével, Tőkés Lászlóéval vagy Lech Walesáéval, emellett az ellenzéki pártok logóival is lehet játszani a mágnestáblán.
Mint a kurátor fogalmazott, Csehszlovákia 1989 tavaszán még “reménytelen” kommunista ország volt, és a kiállításon bemutatják, hogy “felrázásában” Magyarország milyen nagy szerepet játszott. Ennek része volt, hogy Budapestről szerveztek akciót Havel szabadon bocsátása érdekében, a Magyar Televízió Panoráma című műsora pedig egy héttel a “bársonyos” forradalom kirobbanása előtt Havel-, Dubcek- és Menzel-interjút sugárzott.
Ezeket az akkor készült interjúkat a kiállításon meg is lehet nézni. A Szlovák Filmintézet 20. évfordulóra összeállított dokumentumfilmjeit kivetítőkön követhetik a látogatók. A tárlatot – amely december 2-ig tart nyitva – a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló egysége, a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma anyagából állította össze Hushegyi Gábor és kurátortársa, Papp Sándor.
A bársonyos forradalom kifejezést annak a folyamatnak a leírására használják, melynek során Csehszlovákiában a hatalmat a Kommunista Párt viszonylag békés keretek között átadta az emberjogi mozgalomnak. A kommunizmus lengyel, magyar és kelet-német bukása megindította a tüntetéseket a csehszlovák rendszer ellen is Prágában és Brünnben. Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntető ellen. 1989. november 18-án megalakították a Civil Fórumot. Ebbe bekerültek a Charta ’77 mozgalom emberjogi vezetői is.
1989 november 27-re általános sztrájkot hirdettek, amely megmutatta, hogy a régi kormányzat mindenféle társadalmi támogató bázis nélkül maradt, és néhány nap múlva össze is omlott. November 29-én véget ért a Kommunista Párt politikai egyeduralma.