Korának egyik legsikeresebb magyar köztéri szobrásza, a hazai Kossuth-szobrok alkotója, Horvay János (1874–1944) szobrászművész születésének 135. évfordulóján szervezett emlékkonferenciát a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. Kegyeleti Múzeuma és a Dombóvári Helytörténeti Múzeum a Fiumei úti Sírkertben.

Az érdeklődés a múlt század elején alkotó, pécsi születésű emlékműszobrász munkássága iránt az utóbbi három évben élénkült meg. Az elmúlt hónapokban a két szervező intézmény vándorkiállításon mutatta be Horvay legjelentősebb alkotásait, ma pedig történészek és muzeológusok értékelték műveit, vázolták sorsukat, gazdag kortörténeti hátteret nyújtva az érdeklődőknek.

A művész által készített húsz Kossuth-szobor egyike díszíti Cegléd, Békéscsaba, Karcag vagy Pécs közterületeit. Leghíresebb alkotását 1927-ban állították fel a Parlament előtti Kossuth téren, de 1952-ben az akkori hatalom túl pesszimistának találta és lebontatta a Batthyány-kormány tagjait ábrázoló emlékművet. A szoborcserére azért került sor, mert a mostani szobor közelebb állt a kommunista világképhez, amit a munkás-paraszt szövetség és a dolgozó értelmiség összefogása jelent, a mellékalakokban. Az eltávolításra ítélt szoborcsoport Dombóvárra került, ahol ma a szoborparkban látható. A ceglédi Kossuth-szobor egy másolata pedig az amerikai magyarok megrendelésére New York egyik terét díszíti.

A szecesszió és az akadémizmus határozta meg Horvay János szobrainak stílusát, így Batthyány Lajos miniszterelnök, II. Rákóczi Ferenc, Petőfi, Gárdonyi Géza és Beethoven alakjainak megformálását is. A mester korának keresett sírkőszobrásza lett, a Fiumei úti Sírkertben 43 műve állít emléket híres és elfeledett embereknek egyaránt – köztük találjuk saját síremlékét is.

Az emlékkonferencián felszólaló kutatók hangsúlyozták, hogy az emlékművek megóvása közös nemzeti értékeink védelmét jelenti, a síremlékek gondozását pedig felvállalhatják iskolai osztályok vagy nyugdíjas klubok is, hiszen a családok a régi sírokat nem minden esetben tudják karbantartani.

Az emlékkonferencia résztvevői jövő februárban folytatják Horvay János munkásságának feltárását. Akkor azoknak a művészeti műhelyeknek a sorsát elemzik majd, amelyekhez a szobrász alkotói munkássága ideje alatt közvetlenül kapcsolódott.