A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinata felkérte elnökségét, levélben kérjen engedélyt az illetékesektől a közelmúlt feltárásához szükséges iratok másolatainak kikérésére, hogy szakértőik kutathassák az egyházi közelmúltat.

Egy koncepciós per tárgyalása az '56-os forradalom után - a perek anyagait a titkosszolgálatok állították össze

A zsinat elnöksége ennek megfelelően levélben fordul a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterhez, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának igazgatójához, a Magyar Országos Levéltárhoz és a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárhoz, továbbá az MRE négy egyházkerületi és zsinati levéltárához.

Mint írták, a zsinat a múltfeltárás munkáját a tényfeltáró történészbizottság felállításával kezdi meg, és felkéri a jogi és egyházalkotmányi bizottságot, valamint a tanulmányi, teológiai bizottságot, hogy az elnökségi tanáccsal egyeztetve tegyenek javaslatot a zsinat következő ülésére a tényfeltáró történészbizottság működésének rendjéről.

A zsinat az elnökségi tanács javaslatára következő ülésén megválasztja a tényfeltáró történészbizottság tagjait – tették hozzá. A zsinat egyúttal felkérte mindazokat, akiknek birtokában van bármilyen bizonyító anyag az ügynökmúlt feltárásával kapcsolatban, hogy azt 2012. június 30-ig nyújtsák be a tényfeltáró bizottságnak.

Az MRE 2009 májusi zsinata döntött az egyház 1945-1990 közötti korszakának feltárásáról és megismeréséről. A múlt feltárásának célja a rendszer működési mechanizmusainak megismerése, a történelmi igazság feltárása, a lelkészek és nem lelkészek állambiztonsági munkában való szerepének és az érintettség különböző szintjeinek megállapítása.

A zsinat ezáltal is lehetővé szeretné tenni, hogy az egyház erkölcsi élete a bűnbánat-bűnbocsánat-megbékélés gyakorlatának megélésével megújuljon, és hitelesen végezhessék szolgálatukat a XXI. században.