Történelemportál

150 éves az Erdélyi-Múzeum Egyesület

Egy nemzet kultúrája révén tudja megőrizni nemzeti mivoltát – hangsúlyozta pénteken Kolozsváron Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) alapításának 150. évfordulója alkalmából szervezett jubileumi ünnepségen.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet épülete

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet épülete

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében Egyed Ákos akadémikusnak, az EME elnökének köszöntője után Pálinkás József hangsúlyozta: a jogintézmények keretet adnak államiságunknak, de nemzetté a kultúra tesz. A szónok kitért arra is, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van magyar tudományos műhelyekre, amelyek képesek együttműködni a magyarországi és a romániai tudományos műhelyekkel, akárcsak a nagyvilág mérvadó, jelentős tudományos intézményeivel.

Sólyom László köztársasági elnök üzenetében – amelyet Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet olvasott fel – kifejtette: az Erdélyi Múzeum-Egyesület nemcsak a magyar nemzetépítés szimbólumává vált, hanem az erdélyi magyarság összefogását is megjeleníti az egész nemzet számára. Ezzel összefüggésben az államfő kifejtette: a kulturális nemzet koncepciójának elismertetése szolgálhatja leginkább a nemzetek fennmaradását és jogaik élvezetét, anélkül, hogy az egyes államok szuverenitásával és határaik biztonságával ellentétbe kerülne.

“Örökségünk része különösképpen a magyar nyelv és minőségének fenntartása. Mindent, ami a kortársi tudományban és kultúrában létezik, ki kell tudnunk fejezni magyarul is, méghozzá pontosan” – hangsúlyozta Sólyom László. Elmondta: a magyar nemzet kulturális nemzetként mindig megtartotta egységét, akárhány határ szabdalta is szét. „Hiszen éltünk mi sokáig ‘két hazában’, volt idő, a török alatt, amikor a magyarok többsége a királyi Magyarországról nézve ‘határon túli magyar’ volt. De fontos, hogy mindig megmaradt egy magyar állam, amely anyaállamként fel tudott lépni az egész nemzeti közösség érdekében. A magyar államnak kötelességei vannak azokkal a nemzetrészekkel szemben, amelyek határain kívül esnek” – áll Sólyom László üzenetében.

Az EME a legnagyobb múlttal rendelkező akadémiai jellegű erdélyi magyar tudományos társaság. Az egyesület honlapján olvasható visszatekintés szerint az erdélyi magyar tudományművelőket és tudománypártolókat összefogó civil szervezet 1859. november 23. és 26. között tartotta alakuló közgyűlését Kolozsváron. Elnökévé Mikó Imre grófot (1805-1876), „Erdély Széchenyijét” választották meg, aki elindította az egyesületi munkát, az egyesületnek adományozta kolozsvári kertjét és kerti házát. Az abszolutizmus körülményei között Mikó az anyanyelv védelmét és fejlesztését jelölte meg az EME egyik legfontosabb feladatának. Mikó 1876-ig állt az Erdélyi Múzeum-Egyesület élén.

Az első világháború alatt az egyesület vagyonát állampapírokba fektették, és a háború végére elveszett. A háború után a román állam az egyetemmel együtt a múzeum gyűjteményeit is átvette, az egyesület állami finanszírozása megszűnt.

Wass Ottília grófnő 1930-ban a Kolozsvár főterén álló palotáját az egyesületre hagyományozta. Az EME 1949-ben megszűnt, és csak 1990. október 27-én alakult újjá. Azóta jogi személyként a korábbi alapszabályok szerint, jogfolytonosságát fenntartva folytatja tevékenységét.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!