Érdekes kijelentést tett ismét a Békés megyei Zsadány polgármestere. Dudás Árpád azt állítja: Attila hun nagykirály fővárosa Zsadányban volt és a sírja is ott van. Szerinte ezt megdönthetetlen bizonyítékláncolat igazolja. A hun- és szarmatakort kutató régészek viszont finoman szólva is fenntartásokkal kezelik az ilyen ex catedra kijelentéseket.
A Fried-kastély Fancsikapusztán, Zsadány határában -- régebbi emlékek is vannak a falu környékén?
Idestova hat esztendeje lelkes amatőrként keresi Attila nagykirály sírját Zsadány első embere. Dudás Árpád Zsadány község honlapján nem kevesebbet állít, minthogy: „Kutatásaim szerint kijelenthetem, hogy Attila hun király lakóhelye Zsadány községben volt… Állításom az egyetlen olyan szemtanú írására alapozom, aki járt Attila udvarában, nevezetesen Priszkosz rétorra (aki követ volt). A kelet-római birodalomból, konkrétan Konstantinápolyból jött Zsadányba Attila falujába.” Dudás Árpád: Attila, a legnagyobb hun fővárosának és sírhelyének nyomában címmel még évekkel ezelőtt eredményeiről beszámoló levelet küldött a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és kulturális miniszternek is.
A Magyar Nemzeti Múzeumtól akkor Reiz-Kató Gábor főigazgató-helyettes azt közölte: nem lehet közelebbről meghatározni az egykori hun fejedelmi központ, illetve Attila temetkezési helyét. Erre ugyanis sem a történelmi kutatások, sem a régészeti módszertan nem ad elegendő támpontot. Zsadány polgármestere elmondta: Zsadány, Geszt, Mezőgyán, Biharugra, Okány, Körösújfalu és Vésztő területén 48 földpiramist talált. További 12 földpiramist a begécsi halastavak építésekor tüntettek el. Meggyőződése szerint az általa felkeresett dombok nem kunhalmok, hanem hunhalmok, hun temetkezőhelyek. Erősíti a polgármestert ebbéli hitében az is, hogy a közelmúltban geoelektromos méréssel természetes üregeket kerestek és találtak a szőlőskerti nagy földpiramison, illetve a fancsika-pusztai templomdombon is.
A korszak neves szakértője, a 2001-ben elhunyt Bóna István szerint Attila sírjának keresésekor a kutatandó térség legalább 20 ezer négyzetkilométer lenne. Osztja Bóna István álláspontját s fenntartásokkal kezeli Dudás Árpád állításait Wilhelm Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat Dél-alföldi Regionális Irodája hun- és szarmatakort kutató régésze is. Wilhelm Gábor az Attila hun király udvarában 449-ban követként megfordult Priszkosz rétor útleírásával kapcsolatban azt is kiemelte: középgörög nyelven íródott, csak töredékeiben maradt fenn és magyarul nagyon kevés szemelvény jelent meg belőle.
A régész elmondta: a szakmai közvélekedés szerint Attila sírja a Duna-Tisza közének keleti részén kereshető, esetleg a Tisza bal parti területén. Attila temetéséről a gótok történetírója, a VI. században élt Iordanes is szót ejtett, rossz latinsággal megírott művében a Geticában.
A hunok eredetéről a XVIII. század óta vita folyik. Máig kérdéses: azonosak-e vagy sem a kínai forrásokban hiung-nu vagy hsiung-nu (hsziung-nu) néven szereplő törzsekkel, akikkel a Kínai Birodalom a Krisztus előtti IV-I. század között kemény harcokat vívott, s akik ellen a Nagy Falat emelték. Azonosságukat azonban mindeddig nem igazolta a nyelvészet (a hiung-nu nyelv mindmáig ismeretlen, s az európai hunok nyelvére is csak következtetni lehet), s csak közvetve világítja meg a régészet (a Krisztus utáni IV. századinál korábbi hun lelet nem ismert Közép-Ázsiából sem) és az antropológia. Mongoloid típusok ugyan nem ritkák az európai hunok körében, de nem is általánosak, ugyanakkor nem jelenthetnek mongol nyelvűséget is.
A hunok jellemző régészeti ismérvei: a csontlemezekkel merevített aszimmetrikus íj a háromélű vas nyílcsúcsokkal, a hosszú kard, a harcikés, a nomád öv, a magas kápákkal ellátott nyereg ugyanis az eurázsiai sztyeppéken végbement általános fejlődés eredményei. A legsajátosabb hun emlékek, a réz áldozati üstök is csupán öntési technikájukkal gyökereznek a kínai bronzművességben. Attila Mundzsuk fia (született 410 körül, meghalt 453-ban), a hunok másodfejedelme, majd nagykirálya.