A légi háborúban a baráti, vagy a saját tűz, azt jelenti, hogy az egyik hadviselő fél repülője harc közben véletlenül saját, vagy szövetséges repülőgépet lő le. A második világháború idején 1944. november 17-én egy ilyen eset zajlott le Tószeg környékén, amikor a szovjet 5. Légihadsereg 279. Hadosztálya Szolnok környékén került bevetésre és megtámadott egy román felségjelzésű köteléket.
A román Ju-87-es a kényszerleszállás másnapján (forrás: honvedelem.hu)
Amikor a szovjet vadászok felfedezték a román Ju-87-eseből álló köteléket, az észak-nyugati irányba repült Tószeg környékén. A tapasztalatlan szovjet pilóták nem ismerték fel a román felségjelzéseket, és megtámadták a már szövetséges gépeket. Öt „Stukát” sikerült lelőniük, melyekből kettőnek a személyzete meghalt. Két Ju-87-es Tószeg, és Jászkarajenő között ért földet, az egyik leszállás közben összetört, a másik közel függőlegesen a földbe fúródott.
Rimóczi Pál így emlékszik vissza az egyik gép lelövésére: „Nyolc éves voltam, amikor lezuhant a repülőgép. Sötétedett már, tíz – tizenkét gép repült nyugat felé kötelékben, amikor egy gép megtámadta őket. Ekkor láttam, ahogy egyik nagyon füstölt, és pörögve zuhanni kezdett. A gépből egy embernek sikerült ejtőernyővel kiugrania. Másnap hajnalban kimentem a helyszínre, és láttam, hogy orosz katonák őrizték a repülőt, mert bomba volt benne. Sajnos a gépből nem sokat láttam, mert nem engedtek közel az oroszok.” Rimóczi János visszaemlékezése: „Tizenegy éves voltam ekkor. Este volt, vagy szürkület, nem emlékszem pontosan. Egyszer csak hallottuk, hogy egy repülő zuhan, és a földbe csapódik. Másnap csak az öcsém ment ki a helyszínre, mert én akkor dolgoztam. Később a faluban Juhász Kálmán mesélte, hogy lovas kocsin vitte a halott pilótát Tószeg felé. Amikor elmentek az orosz katonák mellett úgy tisztelegtek a halottnak, mintha a saját parancsnokuk lett volna! Én nem tudom milyen nemzetiségű volt a gép személyzete, de a faluban azt mondták, hogy németek voltak. A légi harcban lezuhant még egy gép, ezért később elmentünk megnézni azt a roncsot is, mely a Gerje – lecsapoló csatorna hídjához zuhant. Itt is orosz katonák vigyáztak a roncsra, ezért nem lehetett közelről megnézni, de az feltűnt, hogy nem tört annyira össze, mint a másik.”
A 2007. 04. 30-án kezdődött el a kutatás, melyet Hegedűs Attila a Magyar Roncskutató Egyesület, és Magó Károly főtörzsőrmester az MH. 86. Szolnok Helikopter Bázis, Szolnoki Repülő Múzeum kutatói hajtottak végre. A szemtanúk segítségével sikerült a helyszínt felkutatni, és a gépből darabokat a felszínre hozni, melyekből megállapítható, hogy nagy valószínűséggel a tévedésből lelőtt román repülő lezuhanási helyét sikerült megtalálni. A lelet különlegessége, hogy Magyarország felett a román légierőnek mindössze 10-15 repülőgépe zuhant le, melyekből eddig egyik lezuhanási helyét sem sikerült feltárni, sőt a hazai kutatások során a Ju-87-es típusú repülőgépből, eddig csak alkatrészek, és kisebb lemezdarabok kerültek elő. Az MH 1. Hadihajós és Tűzszerész Zászlóalj elvégezte a helyszín detektoros felmérését, mely alapján megállapítható, hogy a becsapódáskor a földbe fúródott darabokat a háború után nem tudták kiemelni, ezért számítunk a második világháború kutatása szempontjából jelentős leletre a feltárás során.
A Ju-87-es prototípusa 1935 áprilisában készült el, majd a következő évben döntés született arról, hogy rendszeresíti a német légierő, a Luftwaffe. 1936 novemberében mutatkozott be a harcokban, amikor megkezdte szolgálatát a spanyol polgárháborúban, majd a második világháború végéig használatban volt, többek között a Magyar Királyi Honvéd Légierőben is. A típus gyártását 1944 szeptemberében fejezték be, addig összesen 5700 darab készült belőle.