Ipolynyéken avatják fel október 11-én Esterházy János, a legjelentősebb csehszlovákiai magyar politikus második szlovákiai mellszobrát.
Esterházy János (Simon M. Veronika festménye)
A mellszobor felavatását Ipolynyék Község Önkormányzata és a Pro Villa Nek Polgári Társulás rendezi. A szobor Oláh Szilveszter kávai szobrászművész alkotása. Az október 11-i rendezvény fővédnöke Mészáros Alajos, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője. A szoboravató ünnepség keretében szentmisét tartanak, kiállítást nyitnak meg és emlékülést rendeznek Esterházy János emlékére.
Az 1901-ben magyar apától és lengyel anyától született Esterházy János a felvidéki magyarság szellemi vezetőjeként 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. márciusi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott.
A bécsi döntés után, Esterházy János, mint Kassa képviselője, 1938 novemberében üdvözölte Horthy Miklóst, de személyesen a szlovák területen maradt és megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. A hetvenezres magyarság érdekeit védelmezte és egyben a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken. Pozsonyban az Új Hírek című napilapot adta ki, ezt betiltották, őt magát pedig rendőrségi felügyelet alá vonták. Kesőbb Magyar Hírlap néven új napilapot alapított. Többször tárgyalt a szlovák állam elnökével, Tisóval a magyar kisebbség jogairól, ebben a kérdében a szlovák parlamentben a magyarság jogaiért is föllépett, ahol ő volt az egyetlen magyar képviselő.
A második világháború után a Szovjetunióba hurcolták, majd koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és Szibériába vitték. Közben Pozsonyban 1947. szeptember 16-án halálra ítélték. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, halálos ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meg nem halt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.
A politikus tatabányai szobra
Esterházy János boldoggá avatását több szervezet kezdeményezte. A mártír politikus tiszteletére Szlovákiában először 2005-ben emeltek szobrot a dél-szlovákiai Búcson. Leánya, Esterházy-Malfatti Alice, a szlovákiai magyar kisebbség képviselői, a Magyarok Világszövetsége és a magyar kormány támogatásával 1989. november óta igyekszik elérni, hogy Esterházy Jánost Szlovákiában rehabilitálják. Ez máig nem sikerült. 1993-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kérésére az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, s rehabilitálta őt. Ez azonban Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, hivatalosan továbbra is háborús bűnös. A lánya 1994-ben kérelmezte az eljárás megújítását, de a bíróság ezt szlovák és cseh történészek szakmai ítéletére hivatkozva elutasította. Esterházy János születésének századik évfordulója alkalmából, 2001. március 11-én ünnepi gyűlést tartott tiszteletére a magyar parlament az akkori államelnök, Mádl Ferenc részvétével. 2007. április 20-án Sólyom László köztársasági elnök újra rehabilitálást sürgette egy konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia szervezett a gróf halálának évfordulója alkalmából.