A rendszerváltozás során fontos szerep jutott az egykori ötvenhatosoknak a demokratikus átalakulás megteremtésében – derül ki Molnár Adrienne 89:56. Ötvenhatosok a rendszerváltásról című, pár nappal ezelőtt megjelent kötetéből.

Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése 1989-ben (forrás:MTI)

Mi volt az 1956-os forradalom szerepe a rendszerváltozásban, mit hozott a változás az ötvenhatosok életében? Az ötvenhatosok és a rendszerváltás kapcsolatát a személyes emlékeken keresztül mutatja be egy most megjelent könyv, amely a budapesti ’56-os Intézet Oral History Archívumának életútinterjúi alapján készült el. A könyv szerzője Molnár Adrienne, címe 89:56. Ötvenhatosok a rendszerváltásról.

Az Oral History Archívum életútinterjúiból Nagy Piroska 1988–89-es fényképeivel. Az elmúlt húsz évében készült több mint hatszáz életútinterjúból 89-et kiválogató Molnár Adrienne szerint a személyes emlékezetben 1988–89 a szabadság (újra)megtapasztalásának korszaka: „A június 16-i gyászszertartás a forradalom és az ötvenhatos elítéltek rehabilitálását, ugyanakkor a Kádár-rendszer végét jelentette. Az eufória rövid ideig tartott, a békés átmenetet a politikai pártok és a civil szervezetek közti konfliktusok, méltatlan csatározások követték. 1989. június 16. nagyon jelentős szerepet játszott ugyan a rendszerváltásban, de nem vált a változás sarokpontjává.”

A kötetben megszólaló emberek közül vannak, akik felnőttként, mások gyerekként szereztek élményeket a forradalom napjaiban, vannak, akik maguk nem emlékezhetnek ugyan ’56 őszének történéseire, de szüleik tettei, majd a forradalom leverését követő megtorlás az életüket alapvetően meghatározta. Az emlékezők között vannak a forradalom leverése után szabadságvesztésre ítéltek, munkahelyüktől megfosztottak, emigrációba menekültek – és kivégzett vagy bebörtönzött ötvenhatosok évtizedeken át diszkriminált hozzátartozói is.