Középkori temetőre bukkantak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei a szekszárdi Városháza alatt található épületmaradványok feltárásakor.

A feltárási munkálatok Szekszárdon

Az egykori szekszárdi Vármegyeháza felújítási munkálatainak tervezésekor felvetődött annak a lehetősége, hogy az épület északi szárnya alatt rejtőző, az I. Béla (1063-1063) által alapított bencés monostorhoz tartozó középkori kápolna feltárásával egységes építészeti képet lehetne kialakítani a terület középkori beépítettségről és használatáról. Az ehhez szükséges kutatásokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat végezte el.

A KÖSZ művészettörténészének szondázó falkutatása után a régészek műszeres lelőhely-felderítést végeztek, amelynek eredményei, valamint az egykori barokk templomról fennmaradt helyszínrajzok, térképek és felmérési rajzok adatai alapján kezdtek hozzá a feltárási munkálatokhoz. A próbaásatás során sikerült az elmúlt századok építkezései által jelentősen pusztított gótikus kápolna részleteit azonosítaniuk, emellett rábukkantak egy Árpád-kori templom körüli temető sírjaira is, melyekben a csontvázak mellett épségben megmaradtak a kor jellegzetes ékszerei (S-végű hajkarikák, gyűrűk, római érmék, tűk, gyöngyök).

Mint Petkes Zsolt régész elmondta, Kozák Károly évtizedekkel ezelőtti kutatásai alapján sejthető volt, hogy a monostor körül további épületek találhatók, melyek lehetnek az eredeti templom bővítményei is, de a feltárás eredményei ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudták. Nehezíti a helyzetet, hogy az épületegyüttes szinte minden korszakban jelentős átalakításon esett át: a török korban például várat építettek a középkori falakra, majd a monostort barokk templommá átalakították, és miután az 1794-ben leégett, az eredeti helyétől 150 méterre építették újra fel. Később a monostor déli szárnyából lett a vármegyeháza, melyet a 19. század első felében – Pollack Mihály tervei alapján – egy északi szárnnyal toldottak meg.

A vármegyeháza felújítása kapcsán felmerült annak a lehetősége, hogy a feltárások során előkerült falakat, falmaradványokat egy bemutatótér kialakításával a nagyközönség számára is megtekinthetővé teszik, ehhez azonban további kutatások szükségesek. Ezek megvalósítása a Tolna Megyei Önkormányzat és a tervező építész döntésétől függ.