Történelemportál

IV. Károly magyar királyra emlékező szentmise

Rovatok: Háttér

IV. KárolyIV. Boldog Károly ezidáig utolsó apostoli magyar királyunk. Az emlékezésre kiváló formát ad az idén is megrendezésre kerülő október 24-i dénesfai szentmise, amelyet minden évben az ő tiszteletére és emlékezetére celebrálnak az 1930-as évektől.

Károly a Habsburg–Lotaringiai dinasztiában, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa szász királyi hercegnő gyermekeként látta meg a napvilágot. Miután Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-án Szarajevóban merénylet áldozatává vált, Ferenc József pedig 1916. november 21-én elhunyt, így a trón Károly főhercegre szállt. IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor, ahol — a koronázások történetében első ízben — a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita Bourbon–pármai hercegnőt, akivel még 1911-ben kötött házasságot.

Trónra lépve egyik első intézkedéseként lemondatta gróf Tisza István miniszterelnököt. Az összeomlás előtti utolsó pillanatokban Károly a választójog kiterjesztésével, a nemzetiségeknek adott engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát, de ez a törekvése kudarcba fulladt. 1918 októberében a birodalmat autonóm egységekből álló szövetségi állammá alakította volna. A magyar kormány követelésére meghátrált, és kinyilvánította, hogy az átalakítás a magyar korona országait nem érinti. Ajánlata így is elkésett: a nemzetiségek többsége az antant támogatását élvezve ekkor már ki akart szakadni a birodalomból. Károlyi Mihály kormányát még ő nevezte ki.

1921. március 27. és április 5. között visszatért Magyarországra, és Horthy Miklós kormányzótól követelte a hatalom átadását, amire Horthy nem volt hajlandó. Ezután IV. Károly visszavonult Szombathelyre, majd újra — ezúttal levélben — felszólította Horthyt a hatalom átadására. Időközben Szombathelyre gyűltek a királyhű arisztokraták, és az ott állomásozó katonaság is a király mellett állt. Horthy egy rövid megingás után ismét mereven elutasította a hatalom átadását, és utasította a katonai parancsnokot, hogy távolítsa el a királyt az országból.

A máig utolsó királyunkról emlékező szentmise

A máig utolsó királyunkról emlékező szentmise

Másodszor 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel a nyugat-magyarországi Cirákra-Dénesfára. Ellenkormányt alakított, és vasúton Budapest felé indult Ostenburg-Moravek Gyula Sopronban állomásozó csendőr csapataival, amelyeket az útba eső helyőrségekben kissé kiegészített. Október 23-án Budaörsnél ütköztek meg a királyhű és a jórészt az egyetemi zászlóaljakból álló horthysta csapatok. A kormánycsapatok körülzárták a királyi katonákat, mire azok megadták magukat.

Családja körében halt meg spanyolnáthában, a Quinta do Monte villában 1922. április 1-jén. Elsőszülött gyermeke, Habsburg Ottó lett a trónörökös, de sohasem került a trónra, és végül 1961-ben egy nyilatkozatában lemondott trónigényéről.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!