1956-ban a Székelyföldön nem ropogtak fegyverek, de így is sok halálos áldozata volt a magyar szabadságharcnak az azt követő évek megtorlásai miatt. Kézdivásárhely polgármestere szerint a város régi adósságot törleszt azzal, hogy felavatta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc felsőháromszéki mártírjainak állított emlékművet.
„Akkor többek között, önrendelkezést akart Magyarország is. Most 2009-ben, ha nem is fegyveres harccal, de az önrendelkezésért harcol Székelyföld népe is” — mondta Rátz Károly polgármester.
„Azt a szabadságvágyat kell továbbvinnünk, és beépítenünk a mai életünkbe, és jövőképünkbe, melyet örökségül hagytak ránk. Csak így tudjuk azt mondani, nyílt szívvel, nyílt tekintettel, hogy ’56 emlékét megőriztük, továbbvisszük” — hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.
Vetró András képzőművész alkotásának leleplezésén ott voltak olyan erdélyi veteránok is, akik túlélték a börtönök poklát. Köztük Lay Imre, akit a brassói magyar gimnázium diákjaként, 77 társával együtt ítéltek rabságra.
„Úgy döntöttünk, hogy egy magyar jellegű ifjúsági szervezetet fogunk indítani, amelynek a neve az EMISZ, az Erdélyi Magyarok Ifjúsági Szervezete” — emelte ki Lay Imre, ’56-os veterán Brassóból.
Kézdivásárhely önkormányzatának határozata értelmében, ezentúl évente kétszer ünneplik meg a magyar szabadság ünnepét: március 15-én, és október 23-án.